+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Ma már minden üzleti folyamatot, a cégek működését informatikai rendszerek támogatják. Amikor valamilyen támadás éri a céget, – akár egy zsarolóvírus – a felhasználó az első olyan védelmi vonal, aki találkoznak ezzel. Ha ők nem tudják, hogy mik a gyanús jelek, akkor kiadhatnak olyan adatokat, amikkel később a támadók beléphetnek informatikai rendszerekbe, vagy akár zárolhatják az egész hálózatot. Így egy kattintással akár milliós veszteséget is okozhat a munkavállaló a cégnek – mondja Solymos Ákos, Quadron Kibervédelmi Kft. szakértője. Emlékeztetett: tavaly márciusban a világ több vállalatát bénította meg egy zsarolóvírus. Titkosította a fájlokat a számítógépeken és terjedni is tudott a hálózatban, így elég volt, ha egy dolgozó kattintott, automatikusan megfertőzte az egész hálózatot.

Mik a gyanús jelek?

A csalók rájöttek, hogy mik azok a témák, amikre mindenképp, akár “gondolkozás nélkül” is kattint a felhasználó. Az egyik a számlalevél, vagy értesítő egy tartozásról. A másik típusú levél, amelyben arról tájékoztatnak, hogy csomag érkezett. Ezek a levelek ugyanúgy néznek ki, mint ha igaziak lennének – valójában viszont a megjelölt linkre kattintva a vírus rákerül a számítógépre. A harmadik az a típus, amikor se tárgy, se üzenet nincs a levélben, csak egy link, amire a kíváncsi felhasználó fellép. A megoldás erre, hogy a cég nagy hangsúlyt fektet a munkavállalók képzésére, tudatosabbá tételére.

Solymos Ákos szerint problémaforrás az is, hogy a magyarok jelentős része nem beszél jól idegen nyelveket, így az sem tűnik fel, hogy nyelvtani hibákkal tarkított levelet nyit meg. Az is gyanúra adhat okot, ha egy egzotikus e-mail címről érkezik a megkeresés. A támadók azt használják ki, hogy az e-mailek 60 százaléka ún. spam, tehát kéretlen tartalom, amelyek között könnyen elbújnak a káros programokat tartalmazó levelek.

Ma már több “okoseszköz” van a felhasználók kezében, mint számítógép, így a támadók is alapvetően itt próbálnak beférkőzni a rendszerekbe. Ezen eszközök esetében pedig, mint az okos-televízió, az okos-hűtő, okos-porszívó, egy év alatt 600 százalékkal nőtt a támadások száma. A szakértő szerint ez fontos figyelmeztetés a gyártók felé is, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni ezen eszközök biztonságossá tételére.

Már a jelszó sem biztonságos

A jelszavaknak megvan az a hátránya, hogy egyrészt könnyű őket ellopni, illetve, ha egy jelszót több helyen is használunk és valahol feltörték a fiókunkat, akkor más rendszerekbe is bejuthattak. Sokszor előfordul, hogy az adatszivárgást csak évekkel később vallja be a cég, így Solymos Ákos kibervédelmi szakértő azt javasolja, legalább havonta, kéthavonta cseréljenek jelszót. Emellett pedig egyre több olyan szolgáltatás érhető el, ahol lehetőség van az azonosítónkon és a jelszavunkon túl egy második biztonsági szolgáltatásra, ami lehet egy SMS kód, vagy a telefonunkon egy szám generátor, ami csak pár percig él és csak az adott felhasználó kapja meg. Így ha egy szolgáltatótól ellopják a jelszavát és valaki megpróbál belépni vele, akkor arról közvetlenül kap értesítést az érintett. Back Réka interjúja.