Népesedési szempontból Magyarország az elmúlt 10 évben Európában a sereghajtóból a dobogó legfelsőbb fokára állhatott fel – jelentette ki a Karc FM-en a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért igazgatója a ma kezdődő Budapesti Demográfiai Csúcs kapcsán.

Fűrész Tünde aláhúzta a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta 2010 óta 1,2-ről 1,56-ra emelkedett, ami uniós szinten a legmagasabb ilyen érték. A mindennapokban ez azt jelenti, ha a gyermekvállalási kedv marad a 2010-es szinten, akkor a mai napig 115 ezer baba nem született volna meg Magyarországon.

Csökkent a válások és az abortuszok száma, mostanra pedig 5 vágyott gyermekből 4 megszületik. A cél az, hogy 2030- átlagban minden magyar nőnek átlagban két gyermeke legyen.

A kormányzati családpolitika minden segítséget megad ahhoz, hogy a gyermekvállalás nem anyagi szempontok szerint dőljön el. 2010 óta folyamatosan bővül a családtámogatások köre. 2010-ben emelkedett a családi adókedvezmény összege, majd jött a GYED extra, az otthonteremtési kedvezmény, babaváró támogatás, mostanra kibővült az otthonteremtési program, jövőre pedig a szülők a gazdasági növekedésnek köszönhetően az átlagbérig visszakapják a személyi jövedelemadó befizetéseiket. Fűrészt Tünde aláhúzta: a demográfiai adatok javulásához elengedhetetlen az anyagi segítség, azonban ez a társadalom családbarát szemlélete nélkül nem lenne elegendő.

Kiemelte, a járvány alatt nőtt a házasságkötések és születések száma is.

A Budapesti Demográfiai Csúcs 2015 óta minden második évben az a fórum, ahol politikusok, egyházi vezetők, szakértők, a média, a vállalati szektor és a tudomány képviselői megvitatják a legfontosabb, családokat érintő aktuális kérdéseket. Az idei csúcstalálkozó központi témája 2021-ben a demográfia és a fenntarthatóság.

Bálint István interjúja.