+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Világszerte még mindig 25 millió személy esik áldozatul munkacélú kizsákmányolásnak. Erre hívja fel a figyelmet a Belügyminisztérium E-meló néven tartott kampánya. Egy általuk létrehozott honlapon ígéretes ajánlatot tettek közé, amelyet 37.000 látogató nézett meg. Ebből 1700 ember jelentkezett a meghirdetett munkára. A szakemberek szerint ez azt igazolja, hogy “létezik immunitás az ilyen gyanús hirdetésekkel kapcsolatban”. Bálint Csaba, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács főelőadója a Karc FM-en arról beszélt: azoknak, akik jelentkeztek a ál-hirdetésekre, kaptak egy képregényes formában összeállított tájékoztató anyagot, hogy legközelebb mire figyeljenek, mik az intő jelek, amivel próbálkoznak a bűnözők. Ezek a “foglalkoztatók” ugyanis mindent megígérnek, aztán csak a helyszínen derül ki, hogy “nincs két étkezés, nincs védőruházat, mégis van közvetítői díj és utólag ki kell fizetni a szállást is”.

Tovább nehezíti a bajbajutottak helyzetét, hogy külföldön többnyire egyedül vannak. Nincsenek ott a családtagok, akik az utólag felmerült plusz költségek, az adósságok kifizetésében tudnának segíteni. A szakértő elmondta azt is, hogy az oldalon számos olyan információt rejtettek el, amiből rá lehetett volna jönni, hogy nem valós álláshirdetésről van szó. Elég lett volna megnyitni az Általános Szerződési Feltételeket, vagy a hozzászólásokat elolvasni. Úgy látszik azonban, hogy még mindig erősen tartja magát a tévhit, amely szerint “nyelvtudás és szakma nélkül is lehet állást kapni külföldön, 2000-2500 eurót megkeresve”.

A megoldás egyébként nagyon egyszerű, fogalmaz Bálint Csaba, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács főelőadója. Csupán utána kell járni alaposan egy-egy álláshirdetésnek. Sose volt ugyanis ennyire könnyű dolga az álláskeresőnek az információk ellenőrizésében – az interneten minden szükséges adat megtalálható. Figyelmeztető jel például ha szakképzettség, nyelvtudás nélkül kínálnak munkát. Ha gond volt egy cégnél, azt jelzik az egykori munkavállalók is. Emellett érdemes megnézni a cégbejegyzést is, de egy általános, lakossági e-mail cím is gyanúra adhat okot. Az egyik legfontosabb, hogy soha semmilyen körülmény között ne adják át például útlevelüket – hívta fel a figyelmet Bálint Csaba. Back Réka interjúja.