+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Ha a szállodahajó betartja a követési távolságot, meg tudott volna állni az ütközés előtt. A navigációs eszközök segítségével mindkét hajónak látnia kellett ugyanis egymást a balesetnél – mondta el rádiónknak dr. Tolnay Zoltán hajóskapitány, személyhajózási szakértő a Margit hídnál történt dunai balesettel kapcsolatban. Ezek a berendezések még az álló hajókat is mutatják, így a Viking szállodahajónak érzékelnie kellett az előtte haladó turistahajót, ez alapján pedig lassítania kellett volna, vagy vészhelyzetben megállni. Tolnay Zoltán szerint a hirtelen megállás

  • egy ilyen képességű hajó esetében, a szembe folyó áramlat segítségével– pár másodperc alatt megoldható.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a Hableánynak is látnia kellett a vészesen közeledő nagyobb hajót, ám ő sem jelezte rádión az ütközésveszélyt – a két hajó nem kommunikált egymással.

A szakértő szerint a Margit híd környéke igen bonyolult hely hajóvezetés szempontjából: a budai ágból jelentős keresztáramlás van a Parlament felé, a pesti ág vize pedig egy zátony miatt visszaverődik a partról. A két ág ütközik, ráadásul a pillérek is rendellenes vízmozgást képeznek. Ezek az áramlatok is befolyásolták mindkét vízi jármű mozgását.

A Viking szállodahajó a szakértő szerint szabályosan kezdte el “meghajózni a Margit hidat.” Tolnay Zoltán azt mondta: egy 135 méter hosszú, több ezer tonnás testet kell a 68 méteres hídnyíláson átvinni,
az áramlatokat figyelembe véve. Ezekről a körülményekről minden hajós kap információkat, mikor Magyarországra jön. A Hableány visszalassult ugyan a híd alatt, de ez nem menti a szállodahajó kapitányát: egy hajóparancsnoknak ugyanis mindenképpen be kell tartania a követési távolságot. A látási viszonyoknak megfelelően, a környező hajók sebességét felmérve kell vezetnie a hajót és figyelmeztetnie kell a másikat előzési szándékáról. Dr. Tolnay Zoltán szerint itt egyik sem történt meg, így „néma csendben hullámsírba merült egy hajó a Margit hídnál.”