+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Horváth Katalin Beatrix, a Sztómaterápiás Nővérek Egyesületének elnöke azt hangsúlyozta: aki ilyen élethelyzetbe kerül, az nem beteg, hanem „sztómát viselő.” Ez ugyanis lehet egy baleset következménye, de bármilyen más hasi műtét során is előállhat az a helyzet, hogy sztómaképzést kell végrehajtani. Érinthet nőket, férfiakat, életkortól függetlenül, jó- vagy rosszindulatú betegségek következtében.

Magyarországon a legnagyobb probléma, hogy nem tudják az emberek, mit jelent az, ha valaki sztóma viselő. A szakértő szerint a legtöbben úgy gondolnak erre, mint egy fertőző, ragályos állapotra. A kifejezéseket a tabu témák között tartja számon a társadalom, amiről nem illik beszélni, így az érintettekben a műtét után szégyenérzet alakul ki, nem akarnak emberek közé menni. Az idősebb korosztály tagjai falat építenek maguk köré, amikor ilyen élethelyzetbe kerülnek, lelkileg nehezen tudnak ezzel az állapottal megbarátkozni – sokaknak nem is sikerül.

Az agárdi fürdőben még 2017-ben a létesítmény munkatársai megkértek egy sztómát viselőt, hogy hagyja el a fürdő területét, mert másokat zavar a jelenléte. Az eset kapcsán az érintett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely jogerősen 300 ezer forintra büntette a fürdőt. A szakértő szerint probléma, hogy külsőségek alapján ítélkeznek emberek, mert attól, hogy valakinek sztóma zsákja van, nem jelenti azt, hogy nem higiénikus. Horváth Katalin Beatrix szerint a mai eszközök teljes biztonsággal viselhetőek fürdés során, van olyan is, aki búvárkodik ilyen állapotban.

Az idő biztos segít, hogy változzon ezen emberek gondolkozásmódja, véleménye a sztómát viselőkkel kapcsolatosan, főleg, hogy egyre több és egyre fiatalabbak vannak az érintettek között, de az is nagyon fontos, hogy minél többen halljanak erről, akár egy ilyen szomorú hír kapcsán. Back Réka interjúja.