+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Magának vindikálná a jogot az európai bizottsági elnökjelölt állítására az Európai Parlament. A Karc FM-nek nyilatkozó Európa-jogi szakjogász ugyanakkor emlékeztetett, hogy a pozíció betöltésére az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak kell javaslatot tennie, a parlament pedig közülük választ. Az EP azonban a csúcsjelölti rendszerben még az európai parlamenti választás előtt, frakciónkként megnevezi jelöltjeit, akik közül a legtöbb szavazatot kapott pártcsalád aspiránsát szavazhatja meg. Ádám Attila hangsúlyozta, hogy ezt több politikus sem hajlandó elfogadni – köztük Emmanuel Macron, francia elnök sem – mivel ezzel szerintük a tagállamok vezetőinek hatáskörét vonják el. A rendszert egyébként vissza is utasíthatják, hiszen az nem kötelező az Európai Tanácsra nézve.

Ádám Attila azt mondta: arról, hogy kit javasoljon a Parlament felé az Európai Bizottság elnöki pozíciójába, minősített többséggel kell döntést hoznia az Európai Tanácsnak. Ez 72%-os szavazattöbbséget jelent – vagyis 7 tagállam tiltakozása esetén már nem születik döntés. Ennyi ellenszavazat elegendő, hogy akár feltételekhez kössék a javasolt személyek megválasztását.

Nem csorbulhat a Tanács jogköre

A szakjogász szerint a politikai követelések között lehet például az is, hogy az alapszerződéseket felül kell vizsgálni az egyértelműbb szabályozás érdekében. Ezt már egy ideje többen hangsúlyozzák – köztük Emmanuel Macron francia államfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár is. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a Bizottság vagy a Parlament olyan döntéseket hozzon, amelyek nem felelnek meg a tagállamok konszenzusának. Az erről szóló vitát egyénként a választás után azonnal megkezdenék, a bizottsági elnök személyéről pedig csak utána határoznának, hiszen a vezetőt novemberig van lehetőség megválasztani. Pelyach Gergely interjúja