+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

“A holland parlament nem felügyelő szerve a magyar államnak!” – jelentette ki Gábor Dzsingisz, magyar származású hollandiai politikus. A korábbi holland parlamenti képviselő a Karc FM-en arra reagált, hogy az amszterdami országgyűlés delegációt akart küldeni Budapestre, hogy tájékozódjon a magyar jogállamiság felől. Ezt végül a magyar kormány együttműködésének hiányára hivatkozva mondták le, miközben a kabinet részéről valójában nem is kaptak meghívást a látogatásra. Gábor Dzsingisz úgy vélte: ez is bizonyítja, hogy a vizsgálódás csak egy újabb hadjárat és az európai parlamenti választás kampányának része, hiszen a voksoláson a migráció a fő téma, az azt szorgalmazók pedig minden lehetséges módon támadják a bevándorlást elutasítókat. Egyúttal hozzátette: Hollandiában megszokott, hogy ha véleményt akarnak nyilvánítani a parlamentben egy adott országról, akkor látogatást tesznek ott, ezt azonban sosem kérés nélkül teszik.

A politikus úgy fogalmazott: ha ez objektívan történik, azzal nincs baj, mert több oldalról kell informálódni. viszont az, hogy ne meghívásra érkezzen egy delegáció, az már önmagában furcsa jelenség, ami túllépése egy határnak – mivel viszont választási kampányban vagyunk, ez kimondottan a szociáldemokrata párt egyik nagy kulcstémája. Gábor Dzsingisz hangsúlyozta: az uniós baloldali és liberális politikusok mind támadják Magyarországot a migrációs nézetei miatt. Emlékeztetett: hasonló kísérlet volt – a szintén holland – Judith Sargentini jelentése is, amelyet anélkül írt meg, hogy kellőképpen tájékozódott volna a magyarországi helyzetről. Gábor Dzsingisz szerint a képviselőnő is csupán kampányeszköz a választások előtt a bevándorláspártiak kezében. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta: a májusi voksolásnak nem csak a migrációról kellene szólnia.

Szerinte a politikusoknak oda kellene figyelni, hogy mi érdekli a választópolgárokat és mit kell tenniük annak érdekében, hogy azt valósítsák meg? Nem az a feladatuk, hogy “hangzatos szlogenekkel, óriási kijelentésekkel próbálják a választókat magukhoz csábítani,” hanem az, hogy hogyan tudják Európát egészségesen felépíteni, hogy gazdaságilag is prosperáljon, odafigyeljen a környezeti problémákra és az emberek mindennapi életére. Erről azonban Európa pillanatnyilag nem szól, és távol van az európai elit attól, hogy ezt megértse.

Gábor Dzsingisz szerint ez a folyamat már az 1990-es években elkezdődött, az uniós vezetés pedig azóta egyre több kompetenciát próbál magához ragadni. Úgy vélte ugyanakkor, hogy ezt pár éven belül mindenki látni fogja, de már az unios választások után is nagy átalakulások kezdődhetnek. Úgy véli, a német befolyás csökkenni fog, a klasszikus pártok lényegesen kevesebb mandátumot fognak szerezni, mint eddig, a Berlin-Párizs vonal meg fog gyengülni és más erők fognak erőre kapni, úgyhogy a választásoknak komoly tétje van.

Gábor Dzsingisz egyúttal arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britannia kilépésével egy nyugodt hang távozott, így az unió jövőjéről szóló viták egyre kevésbé lesznek higgadtak.