+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Soós Eszter, Franciaország-szakértő a Karc FM-en elmondta: a voksolás előtti utolsó közvélemény-kutatások is azt jelezték, hogy Emmanuel Macron elnök pártja alulmarad majd a bevándorlásellenes Marine Le Pen formációjával szemben, ez pedig be is igazolódott. Ennek megfelelően utóbbi politikus egyből támadásba lendült, követelte a nemzetgyűlés feloszlatását, ami egyébként az elemző szerint neki sem lenne érdeke, hiszen egy ilyen helyzetben később nem nyerhetné meg az elnökválasztást, Macron pedig elveszítené a kormányzás egyik legfontosabb eszközét, a parlamenti többséget. Soós Eszter hozzátette, hogy a köztársasági elnök ugyanakkor minimalizálni próbálja a vereséget.

A szakértő úgy fogalmazott: Macronnak segíthet, hogy a republikánusok, a szocialisták és a többi párt a saját belső válságát kezdte el kezelni, így elviheti a figyelmet a kormányzó erők vereségéről. A „hivatali előny” szintén Macront segíti, hiszen most is részt vesz például az Európai Tanács ülésén. Ha képes arra, hogy itt proaktívat mondjon európai szinte, akkor visszaszerezhet valamennyit a Párizsban elvesztett tekintélyéből.

Soós Eszter szerint a proaktivitás Macron részéről a csúcsjelölti rendszer kritizálása és Michel Barnier, Brexit-ügyi uniós főtárgyaló támogatása lehet az Európai Bizottság élére. A pozícióról hosszú tárgyalási folyamat kezdődhet, ami a következő öt évre azt is eldöntheti, hogy ki milyen befolyással rendelkezik majd az unióban, illetve megbolygathatja a Berlin-Párizs tengelyt is. Emmanuel Macron és Angela Merkel ugyanis ebben a kérdésben nem feltétlenül értenek egyet, bár „lehet arról hallani, hogy Merkel a szíve mélyén szintén nem lelkes híve a csúcsjelölti rendszernek.” Ebbe az ügyben nem csak a tagállami kormányok, hanem európai intézmények is egymásnak feszülhetnek, hiszen az Európai Parlamentnek más az érdeke, mint az európai Tanácsnak.

A külpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy közben a brüsszeli frakciók is átalakulnak az Európai Parlamentben. Emmanuel Macron ugyanis akár a Néppárttól és a szocialistáktól is elcsábíthat képviselőket, Marine Le Pen pedig együttműködik Matteo Salvini, olasz belügyminiszterrel, a választáson nyertes Liga elnökével. Kérdéses azonban, hogy az új, szuverenista frakciók össze tudnak-e fogni? Soós Eszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Le Pen célja nem az Európai Parlament elfoglalása, hanem a 2022-es francia elnökválasztás, de ezen az úton a mostani győzelme fontos mérföldkő.