+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A nehéz helyzetben lévő eurozóna gazdaságai járnának csak jól, ha a fejlődő pályán lévő Magyarországot sikerülne hozzákapcsolni az eurozónához. Ez azonban egyelőre csak a politikai kommunikáció szintjén jelenik meg – figyelmeztetett Lentner Csaba közgazdász. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora szerint Görögország példája intő jel mindenkinek, aki elhamarkodva akar csatlakozni a közös pénzt használó országokhoz. Az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikája ugyan megteremtette a fiskális alapjait annak, hogy tagok legyünk, de olyan monetáris előnyökről kellene lemondani, amivel kiszolgáltatottá válna az ország a nyugat-európai érdekeknek.

Nem lehet gyorsabban emelni a béreket

Lentner Csaba szerint az euro-tagsággal megjelenne a gyorsabb bérfelzárkózás kényszere. Ez azonban csak látszólag vonzó jelenség, ugyanis az árszínvonal ugrása miatt valójában nem érne többet az emberek fizetése. A professzor szerint a bérfelzárkóztatás így is folyamatos, de az a magyar teljesítőképességhez alkalmazkodik, és nem veszélyezteti a gazdasági egyensúlyt. Úgy fogalmazott: “egy szerves fejlődésnek van itt az ideje, nem a kapkodásnak.”

A termelékenységi mutatókat javítani kell

Lentner Csaba szerint a munka alapú társadalom céljaival nem egyeztethető össze az az ötlet, amely teljesítménytől független javadalmazást ígér. Az alapjövedelem például ezért nem tudott a világ egyetlen pontján sem hosszú távú részévé válni az ezt bevezető államok gazdaságának. A közgazdász helyes iránynak látja a magyar kormány döntését, amely a munkát helyezi előtérbe. Ezzel ugyanis 2010 óta 700 ezer állampolgárt vezettek vissza a munkaerőpiacra. Lentner Csaba szerint a következő feladat a termelékenység javítása. A kormány az adópolitikán keresztül már “megtette a magáét”, a következő lépés az oktatás és az egészségügy fejlesztése, ami közvetve hat a magyar munkavállalók teljesítményére.