+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Elkészült az első magyar sajtkészítőkről szóló kiadvány, amely egyszerre szakácskönyv, tankönyv, útikönyv és egy kicsit katalógus is; számtalan tényt, adatot, történetet fűz össze egy kötetbe, teljes képet adva a magyar sajtok világáról. Sándor Tamás, mónosbéli sajtkészítő Svájcban és a Hargitán tanulta meg a sajtkészítés évszázados fortélyait, majd létrehozta saját műhelyét a bükki településen. Szerzőtársával Segal Viktor séffel felkeresték a hazai családi gazdaságokat, e munka közben pedig számos, a sajtkészítőket érintő problémával találkoztak: ezek közül az egyik, hogy nehezen jutnak el a kistermelők termékei a boltok polcaira, sok esetben még közeli környezetük sem tud róla, hogy sajtkészítéssel foglalkoznak.

Egészséges és finom

Hajduk Péter, a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető-igazgatója a Karc FM Spájz műsorában arról beszélt, hogy még nem igazán sikerült tudatosítani a magyar fogyasztókban, hogy a kecskehús az egyik legegészségesebb húsféle, a kecsketej pedig a vitaminokban, aminosavban az egyik leggazdagabb táplálék, emészthetősége miatt rendszeres fogyasztása ajánlott. A kecsketejről sokan azt tartják, hogy kellemetlen ízű és szagú. A tehéntejhez szokott ember a kecsketej megkóstolásakor valóban egy számára addig ismeretlen ízt tapasztal, amely azonban rossznak semmiképp nem nevezhető. Kellemetlen szagot és ízt csak a nem megfelelő körülmények kölcsönözhetnek a tejnek.

Eltűntek a pásztorok

A hazai kecsketenyésztők 95 százaléka családi gazdaságokban állítja elő a tejtermékeket, ennek ellenére egyre nehezebb állatgondozó szakembert találni a munkaerőpiacon, és nem is szívesen bízzák idegenre az állományt a termelők. Hajduk Péter hozzátette: ennek egyik oka, hogy megszűnt a szakmunkásképzés, és mivel megterhelő, napi 12 óránál is több elfoglaltságot jelent az állatok ellátása, kevesen vállalják, könnyen nagy veszteségeket okozhat egy kis gazdaságnak a nem szakszerű bánásmód. A tenyésztők és termelők az év végéig nyújthatnak be pályázatokat a szaktárcához, ugyanis 50 milliárd forintos keret segíti a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások megvalósítását, további 680 millió forint pedig a juh- és kecsketartók támogatását teszi lehetővé. Emesz Lilla interjúja.