+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint érdekes szövetségek köttethetnek az Európai Bizottság elnökének megválasztása kapcsán. Törcsi Péter kifejtette, hogy a csúcsjelölti rendszer az európai parlament politikai termékeként megbukott, hiszen ellentétes az uniós alapszerződésekkel és egyre kevesebben tartják jónak, – szinte már csak a német kancellár. Emlékeztetett: a Spitzenkandidat ötletét épp Németország vetette fel 2014-ben, mivel ezzel szerette volna közelebb vinni a választókhoz az uniót, illetve még nagyobb befolyást gyakorolni az európai intézményekre. A cél az volt, hogy az Európai Parlament súlyát növeljék az Európai Tanáccsal szemben.

Törcsi Péter úgy fogalmazott: ami Brüsszelben történik, azt általában Berlinben kezdeményezik vagy hagyják jóvá, ezt azonban Németország nem ismeri be. Az első őszinte lépés valójában az volt, hogy csúcsjelöltnek egy bajor embert tettek meg, – ez ugyanis az egyik legszimbolikusabb és legerősebb pozíció. Az uniós állam- és kormányfők azonban elutasítják a rendszert és a német jelöltet is, hiszen Manfred Weber nem rendelkezik vezető tapasztalattal, csupán parlamenti képviselő volt, miközben az eddigi elnökök mind kormányzati szerepet töltöttek be korábban. Törcsi Péter szerint ugyanakkor, ha a Tanács elutasítja a politikust, a németeknek fel kell ajánlani egy másik posztot. Itt szóba jöhet az Európai Központi Bank vezető pozíciója is, amely talán fontosabb is, hiszen ebben a kézben dől el az eurózóna monetáris politikája. Épp ezért erről a székről is hosszú vita várható.

A kutatási igazgató emlékeztetett, hogy fontos ügyelni az európai pozíciók kiosztásánál a regionális megosztottságra. A szokásjog szerint fontos kulcspozíciókba nyugatról, északról, délről és keletről is kerülnek emberek. Az EKB elnöke például most déli, (az olasz Matteo Renzi) a Bizottság vezetője egy nyugati, (a luxemburgi Jean-Claude Juncker) a Tanácsé pedig egy keleti (a lengyel Donald Tusk). Törcsi Péter szerint kérdés, hogy ha a nyugat és a dél „meccsel egymással ezekért a pozíciókért,” akkor a közép-európaiak hogy kerülhetnek szerepbe és milyen pozíciót tudnak elfoglalni. Ebből a szempontból fontos lehet, hogy sajtóhírek szerint a francia elnök felajánlotta a visegrádi négyeknek, hogy ha az ő jelöltjét támogatják a bizottsági elnöki harcban, akkor a visegrádi térség adhatja az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét. Törcsi Péter szerint ez reális forgatókönyv lehet.

Az elemző úgy látja: olyan ad hoc szövetségek is kialakulhatnak, amelyekre eddig nem volt példa. Senki nem gondolná, hogy Orbán Viktor és Emmanuel Macron lesznek a legnagyobb szövetségesek az unióban, hiszen egymás antitézisei, sok világnézeti és politikai ellentét van, de van egy érdekazonosság: ne Weber legyen a bizottsági elnök. Ebben a kérdésben pedig lehet, hogy találnak kompromisszumot, így együttműködhetnek. Pelyach Gergely interjúja.