+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A Magyar Hajózási Országos Szövetség alelnöke a Karc FM-nek azt mondta: a járatok a szabályoknak megfelelően közlekedtek, hiszen bár magas a Duna vízállása, még nem volt indokolt a korlátozás bevezetése. Bencsik Attila azt is hangsúlyozta, hogy ugyan nagy a forgalom a folyó budapesti szakaszán, de ez kellő odafigyeléssel, gondossággal még kezelhető. Úgy vélte: ez hiányzott, amikor a Hableány nevű kirándulóhajó és a Viking nevű szállodahajó összeütközött. a szakértő szerint a nagy hajó túl közel került a kisebbhez, így utóbbi fara lesüllyedt. Ez történhetett azért is, mert összeértek, vagy azért, mert olyan közel kerültek egymáshoz, hogy a felgyorsult víz sebessége és az emiatt kialakult nyomáscsökkenés „összerántotta a két járművet.”

A Szövetség alelnöke szerint a méretbeli különbségek és a kabinos hajó orrészének kialakítása is okozhatta a gyors süllyedést. A balesetben ugyanis „40 tonna került szembe 1000 tonnával”, a kabinos hajó orr része pedig nem a megszokott hegyesorrú, – amiről lefordult volna a kishajó oldalra, – hanem úgynevezett homlokos építésű, amire a Hableány feltámaszkodott, így a víznyomás lerántotta.

Bencsik Attila hangsúlyozta, hogy a járműveken van radar, így azok keresztül is észlelniük kellett volna egymást, ráadásul az eső ellenére a látási viszonyok nem voltak olyan rosszak, hogy ne lehetett volna akár szabad szemmel is látni a másikat. Szerinte a Hableány két fős személyzete a szabályoknak megfelelő, a mentőeszközök pedig feltehetően rendelkezésre álltak, de a mentőmellényeket nem kötelező az utasokra adni. A rendkívül gyors, mindössze 7 másodperces süllyedés miatt ugyanakkor az utasoknak esélyük sem volt felvenni az életmentő felszerelést.

Bencsik Attila hozzátette: a dunai hajózási fogalmat egy központjából figyelik, de ott nincs arra lehetőségük, hogy egy másodperceken belül bekövetkező veszélyhelyzet esetén figyelmeztessék a hajókat. Erre a kapitányoknak, matrózoknak kell ügyelniük és használniuk a rádiót vagy hangjeleket. Itt azonban feltehetően erre sem volt idő. A Magyar Hajózási Országos Szövetség alelnöke azonban azt is hozzátette, hogy az utóbbi években gyakorlattá vált kabinos, szállodahajós városnézések megduplázzák a hajóforgalmat és így a balesetveszélyt is. Ugyan már előírják számukra, hogy a budapesti szakaszon nem fordulhatnak meg, (csak az Árpád híd felett és a Rákóczi hír alatt,) a közeljövőben tovább szigoríthatják a hajózási feltételeket a fővárosban.