+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A magyarok 13 százaléka használ úgynevezett erős jelszót, derül ki egy friss felmérésből. Solymos Ákos, a Quadron Kibervédelmi Kft. szakértője szerint azonban míg korábban 8 karakter hosszúságú jelszó is erősnek számított, most már azt tanácsolják, 15 karakternél ne legyen rövidebb. Az erős jelszó ismérve az is, hogy a kis és nagy betű váltakozik benne, tartalmaz számot is, illetve egyéb karakter is legyen benne. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: nincs feltörhetetlen jelszó! Éppen ezért nagyon sok cégnél 30 naponként cserélik azokat, ugyanis ez is biztonságot növeli.

Sok szolgáltató elkezdte az ún. kétfaktoros hitelesítést használni, melynek lényege, hogy egy másik csatornára érkezik egy egyszer használatos kód, amit ha nem tudunk megadni, akkor nem engedi a belépést a rendszer. Vagyis ha a jelszó után a telefonunkra érkezett SMS kódot nem üti be az adathalász, akkor nem tudja érdemben használni a jelszavunkat.
Az úgynevezett “dark weben”, vagyis az internetes fekete piacon, magyar viszonylatban 6-7 millió, a világon 12 milliárd felhasználó azonosító és jelszó van, amelyek az elmúlt évek szolgáltatói betöréseiből származó adatok.

Hogy jegyezzem meg?

A kibervédelmi szakember szerint jó módszer, ha egy verssor szavainak kezdőbetűiből alkotunk jelszót, – például a Bodri Kutyám Hegyezd Füled Hadd Beszélek Mostan Veled mondatból BkHFbmV betűkombinációt kreálunk – amit már csak számokkal kell kiegészíteni. Az így kapott jelszó erős, és könnyű megjegyezni. Segítségünkre lehetnek továbbá olyan programok, amik titkosított adatbázisban tárolják el a jelszavainkat.

Gyanús honlapok

A szakértő szerint e téren is igaz, hogy a “túl szép, hogy igaz legyen” megközelítés segítségre lehet. Karácsonyhoz közeledve megszaporodnak például az ál-oldalak, amelyek rövid élettartalmúak, azzal a céllal hozzák létre őket, hogy bankkártyánk adataihoz hozzáférjenek. Vannak honlapok, ahol utána lehet nézni, hogy van-e okunk aggódni egy oldallal kapcsolatban.

És hogy mikor kezdjünk el gyanakodni? Például ha nincs szükség regisztrációra az adott felületen, vagyis ha rögtön lehet vásárolni. Egy normálisan működő webáruház ugyanis törekszik az adattisztaságra és egy regisztrációs e-mail-ben ellenőrzi, hogy ki is akar vásárolni. Ami még gyanúra adhat okot, amikor a kártyás fizetésen kívül nincs más fizetési opció – se PayPal, se utánvétes fizetés. Az is figyelmeztető jel lehet, hogy ha különböző webcímeken ugyanazt a tartalmat találjuk. Szintén elgondolkoztató, ha egy névtelen webáruházban minden kapható. Ahogy a szakértő fogalmazott: az okos eszközök korábban ideje okosan is használni a technikai fejlesztéseket! Back Réka interjúja.