+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Novoszáth Péter közgazdász szerint az ENSZ aggodalma megalapozott amiatt, hogy már 41 ország utasította el a paktumot, köztük politikailag hangsúlyos államok is. Kifejtette: Brazíliáról is azt gondolták, hogy támogatni fogja a migrációs paktumot, de most mégsem ezt teszi. Brazíliát egyébként az úgynevezett BRICS országok (Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) valamint további dél-amerikai államok is követhetik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint emellett feltörekvő, kevésbé fejlett országok is vannak ebben a csoportban. Ezek az államok mind egyetértenek Brazíliával abban, hogy a lakosság megélhetési problémáit helyben kell megoldani, hiszen ez az ottani kormányok felelőssége. “Az ottani kormány- és államfőket ezért választják meg, hogy minél jobb megélhetést biztosítsanak az országokban.” Nem a bajt kell exportálni más országokba, hanem a segítséget kell azokba az országokba vinni, ahol ilyen bajok keletkeztek és nem tudják megoldani, emiatt az emberek elindulnak. Ezt képviseli Brazília is.

Novoszáth Péter kitért rá, hogy Brazília a migráció szempontjából cél- és kibocsátó ország is volt a közelmúltban, ezért “mindkét felét látta az éremnek.” Egyik oldalról nehéz az érkezőket integrálni és ez nagy terhet jelent, a másik oldalról viszont tovább rontja a gazdaság helyzetét, hogy a nehézségek miatt általában a legaktívabbak mennek el, akik tehetnének a rossz folyamatok ellen. A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a BRICS-országoknak van egy működő receptje erre a helyzetre, egy egészen újfajta gazdaságpolitika. Ennek egyik fő eleme, hogy új iparágakat honosítottak meg az országban az űrtechnikától kezdve a szoftvergyártásig. A másik, hogy a lakosság fogyasztása egyre javul, ezek hozzájárulnak a növekedéshez, ezt a receptet próbálják a BRICS-országok más országokban is ösztönözni.