+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Név szerinti szavazással semmissé tehető a “tartózkodó” szavazatokról folytatott vita. Ádám Attila Európa-jogi szakjogász a Karc FM-en kifejtette: az Európai Unió alapító szerződése külön kitér rá, hogy az ún. VII. cikk alkalmazása esetében a leadott szavazatok- és a parlament többségét is kitevő kétharmados többséggel kell dönteni! Eszerint minden leadott szavazat számít. Ádám Attila szerint az a felvetés, hogy a tartózkodás leadott voksnak számít-e, szintén rendezve van: az Unió parlamenti szabályzatának ugyanis van olyan rendelkezése, amely eligazít e kérdésben. A név szerinti szavazás lehetőségéről szóló résznél van rögzítve, hogy ha a szavazás szóban történik, akkor a képviselő igennek, nemmel és tartózkodással szavazhat az adott kérdésben. Ezt a voksolást megelőző napon még kezdeményezheti a képviselők huszada. Ezzel ráadásul Ádám Attila szerint azt is világossá lehetne tenni az EU polgárai előtt, hogy melyik képviselő hogyan szavaz a határozatról. Ez azért is lényeges, mert a jelentésben szerepel a migráció megítélése – ami egyébként is meg fogja határozni a jövőre esedékes Európai Parlamenti választások kampányát.

Lengyel igen, magyar nem?

Ádám Attila úgy látja: a legitimációs kérdésen túl az Unió tekintélye látja kárát, ha egy ilyen, “hajánál előrángatott” megoldással szavaztatnak majd a Sargentini-jelentésről. Szerinte amennyiben ezt a tételes jogi rendelkezésekből le nem vezethető eljárást használná az Európai Parlament, akkor az ellene menne annak a gyakorlatnak is, ami korábban már kialakult a VII. cikkely alkalmazásával kapcsolatos másik döntés esetében. A szakértő ugyanis emlékeztetett, hogy Lengyelországgal szemben korábban már történt hasonló szavazás. Az arról kiadott hivatalos közleményből idézve Ádám Attila felhívta a figyelmet, hogy akkor 422 igen, 147 nem, 48 tartózkodás mellett fogadták el a LIBE Bizottság jelentését, mely a lengyel jogállamisággal kapcsolatos aggályokat tárgyalta. Pelyach Gergely interjúja.