+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Miután az Egyesült Államok és a nyugati világ megnyerte a hidegháborút, sokan úgy gondolták, hogy a világnézetek konfliktusában is végleg legyőzték a kommunista-marxista világnézetet. Azt hitték, hogy itt érkezett el a történelem vége is: a nyugati politikai- és kulturális logika győzelmet aratott, és ezzel a XXI. század nagy konfliktusai megoldhatóak. Ebbe rondított bele szeptember 11., a neoliberális gazdaságpolitika 2008-as válsága, vagy éppen a migrációs válság. Orbán Balázst, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárát a Karc FM Alaphang műsorában kérdezte Pelyach Gergely.

A Brexit és Donald Trump négy évvel ezelőtti megválasztása azt mutatta, hogy még maguk a nyugati polgárok sem értenek egyet azokkal a folyamatokkal, amerre a nemzetközi liberális elit indította őket. Intő jel például, hogy ennek a nyugati civilizációnak – így az Európai Uniónak – a világgazdasági súlya, vagy a demográfiai mutatói egyaránt a hanyatlás jeleit mutatják, amit az átlagemberek is érzékelnek.

A Miniszterelnökség miniszterhelyettese megismételte a kormányfő mondatait: a bécsi támadások is figyelmeztető lövések. Éppen ezért ilyen szempontból mindegy az amerikai elnökválasztás kimenetele, viszont a választást megelőző hónapok cselekményei, a fél-polgárháborús viszonyok, vagy a szavazatok összeszámlálásával kapcsolatos demokráciaellenes jelek nem fognak elmúlni egyik napról a másikra. Az a világnézeti konfliktus, ami az értékrendbeli elbizonytalanodásból következik, itt lesz még a következő évtizedekben.

Az ellenség bizonytalan, a demokráciaexport állandó

Orbán Balázs szerint Magyarország számára egy demokrata adminisztráció sokkal több politikai konfliktust jelent majd. Soros György és hálózata ugyanis teljes mellszélességgel áll Joe Biden mögött, aminek a kampányban is jelét adták, hiszen a demokrata jelölt legnagyobb támogatója volt. Mivel pedig a Nyílt Társadalmak legnagyobb ellenfele az a keresztény, konzervatív, nemzeti gondolkodás, amit Közép-Kelet Európa kormányai képviselnek, azt a pozíciót, amit a mostani amerikai választással megszereznek, arra fogják fordítani, hogy máshol is változásokat csikarjanak ki.

A politikus szerint „az amerikai elit nem nagyon tudja még mindig eldönteni, hogy számára mi lesz a legnagyobb XXI. századi kihívás: Kína, Oroszország, vagy a radikális iszlám erősödése.” Az viszont teljesen egyértelmű, hogy a demokrata politika lényege az ideológia export. A progresszív, liberális nézetek terjesztése, és ráerőltetése más országokra. Ezzel kapcsolatban már vannak tapasztalatok az Obama kormány idejéről. Hiába volt ugyanis akkor kiváló a gazdasági vagy katonai együttműködés, mégis állandóan politikai, ideológiai vitákat akartak folytatni demokratikusan megválasztott kormányokkal szemben. Ez a külpolitikai stratégiájuk része, aminek visszatérésére most is komoly esély van.

Magyar viták lelkes nyugati hírnökei

Orbán Balázs szerint a magyar ellenzék viselkedése is árulkodó ezekben a hetekben, hiszen minden konfliktust saját hatalomszerzésükhöz próbálnak felhasználni. „Megfigyelhető, hogy amint van egy hazai konfliktus, azonnal van egy lelkes ellenzéki képviselő, aki ezt kiviszi az európai színtérre. Ott próbál különböző hazugságokkal operálni Magyarország ellen.” Az államtitkár emlékeztetett, hogy ez nem összeesküvés, és nem a kormányoldal kizárólagos állítása, hiszen a Momentumos Donáth Anna maga beszélt erről.

Egy kiszivárgott videóban a liberális politikus megerősítette, hogy hamisan vádolták tavasszal autoriter fordulattal és diktatúra építéssel a magyar kormányt, mint ahogy azt is hamisan híresztelték, hogy leáll a magyar Országgyűlés működése. (A magyar népképviselet ugyanis működött, miközben valójában az Európai Parlament szüntette be a működését.) Azt is elismerték a kiszivárgott felvételeken, hogy a jogállamisági kérdésekben „sajnos a magyar kormánynak igaza van.”

Orbán Balázs szerint ebben az összefüggésben a demokrata Joe Biden lenne az az amerikai elnök, akit fel lehetne használni a magyar kormány elleni álhírek terjesztésére, nemzetközi nyomásgyakorlásra. Ezért szurkol az ő győzelmének a magyar balliberális oldal.

Az csal, aki csalást gyanít?

A demokráciaexport hitelességével kapcsolatban Orbán Balázs úgy fogalmazott: „döbbenten áll az EBESZ megállapításai előtt. Olyat ugyanis még egyetlen, a választás tisztaságáért felelős szervezetnél sem látott, hogy ha valamelyik fél választási csalást feltételez, akkor az ennek felderítéséért felelős szervezet nem ennek kivizsgálását kezdi meg, hanem azt kezdi el kritizálni, aki felveti a csalás gyanúját.”

Ez az elfogult kommunikáció nem segíti a jövőbeni együttműködést. A magyar választási rendszerben például fel sem merülhetnek olyan anomáliák, amelyek az amerikai választásokon megjelentek. Olyan jogintézményeink ugyanis vagy nincsenek, vagy évtizedes rutinnal, alaposan szabályozva vannak. A magyar választási rendszerrel kapcsolatos kritika így maximum az ellenzéki hisztériakeltésnek lehet a része.

Felidézte: az Obama adminisztrációval egyszer már végigélték a süketek párbeszédét, amikor anélkül kritizáltak – erőpozícióból – bizonyos alkotmányos megoldásokat, hogy bármit is tudtak volna a magyar közjogi viszonyokról, történelemről, vagy a magyar állampolgárok ezzel kapcsolatos véleményéről.

Orbán Balázs bízik benne, hogy erre mégegyszer nem kerül sor. A magyar kormány egyébként sem szeret minősíteni senkit, és ezen a gyakorlaton az Egyesült Államok kedvéért sem változtat.

A politikai színek döntik el a jogállamisági vitát

Az államtitkár a jogállamisági kritériumokkal kapcsolatban kifejtette: a politikai küzdelem erősödni fog a következő hetekben. Felidézte, hogy a nyári Európai Tanácsi ülésen született egy megállapodás arról a két pénzügyi csomagról, amely segíthet az unió gazdaságán. Akkor a felhasználás feltételeiről is döntöttek, amit minden tagállam állam- és kormányfője elfogadott.

Ezt a megállapodást az Európai Parlament – kimondott, bevallott – ideológiai okokból nem hagyta jóvá. Orbán Balázs emlékeztetett azokra a nyilatkozatokra, amelyek büntető célzattal akartak módosítani a megállapodást. Ilyen volt, amikor Magyarország „gazdasági kiéheztetéséről” értekeztek, vagy olyan nyilatkozatokat tettek balliberális politikusok, amelyek szerint Magyarországnak és Lengyelországnak „fájdalmat kell okozni.” A gazdasági nyomásgyakorlás mögött viszont valójában a magyar kormány politikai nézeteit, világlátását, családpolitikáját, migrációs-politikáját támadják.

Az Európai Parlament most ezt az akaratát szövegezte meg. A meccsnek viszont még nincs vége, mert ez a dokumentum most ismét visszakerül az állam- és kormányfők elé, ahol egységesen kell elfogadni a megállapodást.

Orbán Balázs kifejtette: az Európai Unio működtetői és katalizátorai a tagállamok, de az európai intézmények is komoly szerepet játszanak. A kérdés az, hogy utóbbiakat kik irányítják? Miután az Európai Parlamentben a balliberális pártok és gondolatok többségben vannak – még a Néppárton belül is van képviselőjük – ezért az európai intézmények vezetésében is ők vannak többségben. Ezek vagy látható pártok és politikusok, vagy olyan elemek, amelyek informális hálózatokon keresztül érvényesítik az akaratukat. Utóbbira példa Soros György és a hozzá köthető hálózat.

Amíg viszont ezeket az intézményeket ez a balliberális gondolat irányítja, addig kódolva van a konfliktus azon tagállamok és európai intézmények között, amelyek másként gondolkodnak – ezzel együtt semmiféle konfliktus nincs azon tagállamok és európai intézmények között, amelyek hasonlóan gondolkodnak. „Svédországnak például ezért nincs félnivalója jogállamisági kritikáktól, mert a svéd parlamentben többségben lévő politikai vélemények hasonlóak az Európai Parlament többsége által vallott politikai véleményekhez.”

Éppen ezért – noha elvi szinten minden tagállamnak az az érdeke, hogy ne csorbuljon a nemzeti önrendelkezése az Európai Unió által – sokan úgy gondolkodnak, hogy ez soha nem fog gondot okozni, hiszen eleve ugyanazt gondolják, mint a brüsszeli elit. Az országok egy harmadik csoportja közben kényszerből megy bele ezekbe az alkukba, mert olyan kiszolgáltatott helyzetben van, hogy szüksége van a segítségre. Ilyen Olaszország is, ahol most az a kérdés, hogy csődbe megy-e vagy nem, így a tárgyalási pozíciói korlátozottak.

Egyedül Közép-Kelet Európa van olyan politikai és gazdasági helyzetben jelenleg, hogy képes ellentartani ezeknek, az – Európa jövője, és az európai együttműködés jövője szempontjából káros – folyamatoknak, brüsszeli terveknek. Ezért éleződik itt ki a vita.

Orbán Balázst az Alaphangban Pelyach Gergely kérdezte az Európán végigsöprő terrorhullámról, és az iszlám radikalizmus ellen fellépő, nyugat-európai politikai kommunikáció hatásairól is.