+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Az ideológiai hadviselés része, hogy miközben még az Európai Bizottság alelnöke is azt mondja, hogy nincs jogállamisági probléma a magyar rendkívüli törvényekkel, az Európai Parlamentet ez nem érdekelte, és elfogadott egy Magyarországot elítélő állásfoglalást. Nem a tények számítanak, csak a furkósbot politika. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Karc FM Alaphang műsorában emlékeztetett: a vitában olyan európai politikusok szólalnak meg, akiknek a hazájában jócskán lenne tennivaló a járvány elleni küzdelemben. Abszurdnak tartja például, hogy míg Belgiumban 1 millió főre vetítve több mint 500-an halnak meg, (szemben Magyarországgal, ahol ez a szám alig két tucat) addig egyes belga politikusok azzal vannak elfoglalva, hogy Magyarországon meddig tart a rendkívüli jogrend.

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnökének részvétele ebben a vitában szintén az ideológiai hadviselés része. A Néppárt megosztottsága ugyanis tény. Van, aki a baloldallal, liberálisokkal működne együtt, az elnöknek viszont inkább az európai jobboldal egységén kellene dolgoznia, nem olyan politikát folytatni, amit nem lehet megkülönböztetni a liberális, zöld, szocialista ideológiától. Az, hogy a Néppárt elnöke gyakorlatilag nácinak nevezi azt, aki nem ért vele egyet, annak a jele, hogy kifogyott az érvekből.

Kérdésre válaszolva Dömötör Csaba úgy fogalmazott: az a gyanú fennáll, hogy a lengyel belpolitikával kapcsolatban lehetnek Donald Tusk megnyilvánulásai. Ettől függetlenül Lengyelország változatlanul Magyarország stratégiai szövetségese.

Minél rosszabb, annál jobb?

Dömötör Csaba a magyar ellenzéki politizálással kapcsolatban kifejtette: azt nem várják el, hogy tapsoljanak a kormány eredményeinek, de azt joggal várják el, hogy ne vezessék félre a közvéleményt. Az ellenzéki pártok kommunikációja azonban azt sejteti, mintha szurkolnának azért, hogy a kormánynak ne sikerüljön.

A magyar országgyűlésben például legutóbb az ellenzék azt akarta számon kérni, hogy miközben a kabinet védőfelszereléseket szállít határon túli magyar területekre, eközben a magyar kórházakba nem jut eszköz. Ez Dömötör Csaba szerint tényszerűen nem igaz. Az viszont még ennél is súlyosabb, hogy ennyi évvel 2004. december 5-e után még mindig vitatkozni kell arról, hogy támogató kezet kell-e nyújtanunk a határon túli közösségeknek. Az ő ügyükről ugyanis éveken keresztül nem lehetett beszélni, az alapvető jogokat is megtagadták tőlük. Most olyan helyzetben vagyunk, hogy végre nekik is tudunk segíteni. Miközben minden magyarországi polgár számára biztosítják a szükséges védőfelszerelést, aközben ennek egy részét a határon túli nemzettársaknak adják. “Az ellenzéki pártok egy része azt a közös meggyőződésünket vitatja el, hogy összetartozunk, és ebből fakadnak kötelezettségeink is!”

A védőeszközök szétosztásával kapcsolatban Dömötör Csaba hangsúlyozta, a sorrendiség szerint először azoknak kell azt biztosítani, akik a frontvonalban harcolnak. Ápolóknak, szakorvosoknak, rendőröknek. Amint ez megtörténik, úgy lehet egyre szélesebb körben teríteni ezeket az eszközöket. Mostanra, – éppen azért, mert a védekezéssel eddig időt nyertünk, – az egészségügyi rendszer fel tudott készülni, így már mindenki számára elérhetőek az eszközök.

Joga volt, ereje nem a fővárosnak

A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a budapesti vitákkal kapcsolatban kifejtette: a fővárosnak minden jogi és anyagi lehetősége megvan ahhoz, hogy az alá tartozó intézmények védekezését megszervezze. Látható volt ugyanis például az olaszországi eseményekből, hogy az idősotthonok különösen veszélyeztetettek. Nem véletlen, hogy a Pesti úti intézmény gócpontja lett a járványnak.

Karácsony Gergely főpolgármester éppen ezért véget vethetne az ujjal mutogatásnak. Miközben ugyanis tucatjával ontja a facebook bejegyzéseket, egyetlen idősotthonba nem látogatott el, amit a tisztifőorvos és a miniszterelnök is megtett. A vita a Pesti úti otthon kapcsán arról bontakozott ki, hogy volt-e orvosi ellátás? Dömötör Csaba megismételte: felmerült a gyanú, hogy ez nem volt biztosítva, így most várják a vizsgálat végeredményét.

Az államtitkár szerint amilyen döntés eddig született a fővárosban, az nem a helyes irányba mutatott. A parkolás ingyenessé tételében is a kormánynak kellett lépnie, miközben a főváros először a tömegközlekedésben is megnövelte az utasok számát. A megnövekedett autós forgalommal kapcsolatban Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy ha ingyenes a parkolás, akkor kevesebben választják a tömegközlekedést, így még kisebb az esélye annak, hogy elkapja valaki a vírust. Az autó csökkenti a találkozások számát, még akkor is, ha ez most több járművet jelent az utakon.

Szemlélet és tapasztalat az újjáépítésben

A járvány utáni gazdasági újjáépítéssel kapcsolatban a politikus aláhúzta: az alapvető politikai különbség, hogy a kormány el akarja kerülni a tömeges munkanélküliséget. Az ellenzéki pártok pedig mintha eleve a munkanélküliségre rendezkednének be, és a támogatási eszközöket is ennek rendelik alá. Ezzel kapcsolatban viszont már vannak tapasztalatok 2010 előttről. Ennek volt az az egyenes következménye, hogy 12 százalékos lett a munkanélküliség. Nem voltak plusz ösztönzők az újabb munkahelyek létrehozásához, így maradtak a segély alapú megoldások. A polgári kormány nem akar visszamenni abba az időszakba.

A magyar intézkedések eddig bizonyítottak. Az operatív törzs például már akkor felállt, amikor az Európai Járványügyi Hivatal még mindig csak azt állította, hogy az emberről emberre terjedés esélye nagyon alacsony. A magyar rendkívüli jogszabályok tették lehetővé, hogy az egészségügyi rendszert is felkészítsék a védekezésre és a szükséges gazdasági intézkedéseket is meghozzák. Az, hogy ez időben történt, a végén számítani fog! Dömötör Csabát az Alaphangban Pelyach Gergely kérdezte.