+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A gazdaságban át kell állni az intenzív bővülésre – hangsúlyozta a Karc FM-en Csath Magdolna, közgazdász. A szakértő emlékeztetett: az elmúlt években az egész világgazdaság, így Magyarország is sokat fejlődött, aminek köszönhetően egy újabb válságot már valószínűleg nagyobb visszaesés nélkül vészelne át. A növekedés ugyanakkor most lassulásnak indult, amely jelzi, hogy változásra van szükség. Úgy vélte azonban, hogy pánikra nincs ok, hiszen a gyarapodás mérséklődése még nem jelenti, hogy feltétlenül válság alakul ki. Szerinte ez többnyire egy természetes folyamat.

Emlékeztetett: a világtörténelemben többször voltak ipari vagy technológiai forradalmak, amikor valami nagy változás zajlott le, – ilyenkor mindig van egy kis megtorpanás is, most ebben a korban élünk. Digitális forradalom van, hatalmasak a technológiai átváltozások az egész társadalomban, ilyenkor mindenki keresi a helyét, mibe tud beszállni, ez pedig lassulást visz a rendszerbe. Ha azonban ebből valami jó születik, az fenntartja majd a fejlődés lehetőségét

Csath Magdolna hangsúlyozta: eddig mennyiségileg növekedett a gazdaság, hiszen egyre többen kerültek a munkaerőpiacra, így egyre többet termeltek. Az azonban nem mindegy, hogy ezek az emberek mit termelnek. Kifejtette: az extenzív helyett most már intenzív növekedésre van szükség, vagyis át kell térni a minőségi bővülésre. Ehhez kell az innovációt és a kutatás-fejlesztést szorgalmazni, hogy a hatékonyság javulhasson.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora példaként kifejtette: a termelékenységnél azt szokták nézni, hogy egy ember által ledolgozott x idő alatt mennyi érték termelődik. A hatékonyság viszont az, hogy minden erőforrásunkat jól hasznosítjuk-e? Ebbe beletartozik az emberi tudás, a pénz, hogy a beruházás költsége, lehet-e rajta spórolni jobb szervezéssel. “A profi menedzsment világba kellene áttérnie Magyarországnak, mert ebben vagyunk még gyengék.”

Csath Magdolna szerint a magyar gazdaságban gyakran kiváló ötletek születnek, de ezeket úgy kell megvalósítani, hogy közben a lehető legkevesebb erőforrást, időt, embert és pénzt vegyék igénybe, illetve ne rontsák a természeti környezet minőségét. Ez ugyanis szintén versenyképességi tényező. A közgazdász hangsúlyozta: ezt a gondolkodást az egyes cégeknek, de az államnak is el kell sajátítania, sőt, utóbbinak kell az élen járnia.

Azt mondta: “a legnagyobb előrelépés ott lehetne, ha maga az állam hatékonyabban működne. Ennek két útja van: az egyik, hogy a vállalkozót megbecsüli, értéknek tartja a kicsiket is, mert új értékeket teremt, problémát old meg, ezzel az akadályokat elhárítja a vállalkozások elől, lelkesíti őket. A másik pedig, hogy az állam maga is vállalkozóvá válik, megnézi, hogy mire költi a pénzét, – ami az emberek és cégek pénze – ezért kötelessége ezt hatékonyan elkölteni. Az államnak ezt a kettős szerepet kell betöltenie ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége javuljon.