+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

E két összetevő révén is ösztönözni próbálja a kormányzat a tudós társadalmat. Maróth Miklós, az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat elnöke szerint beszédes, hogy a magyar tudományos világ eredményességét, teljesítményét mutató publikációk száma 1990 óta csak kétszeresére emelkedett, miközben a térség más országaiban ennek többszöröse mérhető. A magyar tudós társadalom e téren sereghajtóvá vált. Maróth Miklós szerint nehéz ugyan a heterogén közösséget egységesen megítélni, de „sokan vannak olyanok, akik nem érzik erkölcsi kötelességüknek a mindennapi munkát.”

Az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat elnöke azt mondta: az Akadémia részéről érthető, hogy védelmezi a kutatási hálózatát, a kérdés viszont inkább az, hogy az MTA-t abszolút értelemben lehet-e azonosítani a magyar tudománnyal. Erre szerinte egyértelmű „nem” a válasz, hiszen ott vannak az ugyancsak tudományos munkát végző egyetemek. Az Akadémia ráadásul fennállása nagyobb részében nem is rendelkezett a kutatási hálózat fölötti tulajdonosi, irányító jogokkal.

Maróth Miklós hangsúlyozta, hogy napi politikai harcok közepette nem lehet tudományt művelni. Noha az Akadémia eredetileg a pozícióit védte, egyes sajtótermékek politikai harccá fújták az eseményeket. Az MTA-nak viszont egyik lábával a társadalomban kellene állnia, másikkal a tudományban, mert csak így őrizheti meg azt a szerepét, amit korábban betöltött. A politika Maróth Miklós szerint nem akart mást, mint előnyösebb helyzetet létrehozni a tudomány számára. A józan többség ezzel élni szeretne, ugyanakkor van egy olyan réteg, amely ezt nem akarja engedni.