Széchenyi István személyét és munkásságát nem lehet a háttérbe szorítani a forradalom és szabadságharc történetében sem, noha a materialista történetírásnak voltak erre vonatkozó próbálkozásai – mondta rádiónknak Horváth Attila, egyetemi tanár. A jogtörténésztől megtudtuk, hogy a magyar reformkor egyik legnagyobb alakja a Batthyány-kormány közlekedési minisztereként is hihetetlen munkabírásról tett tanúbizonyságot, tárgyalás-technikának köszönhetően pedig képes volt ellenségeit is a saját álláspontja mellé állítani. Az ország legtehetősebb földbirtokosaként nem csupán igényként fogalmazta meg Magyarország modernizációját, hanem tett is ezért. Számos részvénytársaságot alapított, a gazdasági keretrendszer megteremtésében jó példával járt elől, valamint tevékenyen részt vett a jogi nyelv megteremtésében, a külföldi szakszavak magyarosításában.
A szakember úgy látja: Széchenyi István az élet minden területén mintával szolgált. A modern pénzügyi gazdaság alapjait tette a hitelezés lehetőségének megteremtésével. Ő alapította Magyarországon az első egyesületeket, az első alapítványokat, a kaszinó megteremtésével pedig komoly része volt a civil társadalom megszervezésében. Ezeket a vívmányokat a második világháború után a kommunisták rombolták le vagy szüntették be.
Horváth Attila jogtörténész hangsúlyozta: a magyar Alkotmány két részből, az alaptörvényből és a történeti alkotmányból áll, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi alkotmányos berendezkedés – az ellenzéki vádakkal ellentétben – szerves folytatása Széchenyi szellemiségének és az 1848-as áprilisi törvényeknek.
