Az Ukrajnában zajló háború bizonyos aspektusból nézve két nemzeti gondolat ütközése és ilyen szempontból akár a 19. század történelmébe is beilleszthető lenne – fogalmazta meg Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő a Karc Fm március 15-i, ünnepi műsorában. A Neokohn főmunkatársa úgy látja: a végeredménytől szinte függetlenül ennek a háborúnak egyetlen nagy győztese lehet, méghozzá éppen a nemzeti gondolat. Az, amit évtizedeken át megpróbáltak elásni, rátapostak, ráléptek, autópályát építettek rá, de hirtelen kitört, mint egy forrás. Ha az ukránoknak nem lett volna meg ez a nemzeti érzése, az akarat, hogy ők legyenek a saját sorsuk kovácsa, akkor egy nap alatt megadták volna magukat az oroszoknak. Ha az ukrán hatalom alatt élő orosz kisebbségnek nem lett volna meg ez az erős nemzeti identitása, hogy márpedig ők is a saját kezükbe akarják venni a sorsukat, akkor már rég behódoltak volna az ukránoknak. A szakember szerint a történelem mindig az identitáscsoport, a nemzet harca egy birodalom ellen és a dolog tragikuma az, hogy a legtöbben egyszerre vagyunk egy kis elnyomott vagy fenyegetett identitáscsoport és egy nagy birodalom is, amelyik elnyom esetleg más csoportokat.
Robert C. Castel szerint ezzel együtt azt is látni kell, hogy egy háború olyan, mint egy 27 oldalú briliáns, amelyen rajta vannak az aspektusok sokaságai: például a gazdasági megfontolások vagy a geopolitikai megfontolások is. Arra a felvetésre pedig, hogy az ukrán nemzeti érzést egyes elméletek szerint csak használják a nagyhatalmak, Robert C. Castel úgy reagált: nem szabad kiskorúként tekinteni az ukrán félre. Az, hogy nekik nem áll módjukban egyedül lezárni ezt a háborút, nem jelenti, hogy nem rendelkeznek semmilyen mozgásszabadsággal és nincs elvéve tőlük se a cselekvés, se a döntés szabadságának a joga.
Az aradi származású, izraeli szakember az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepéről is megemlékezett. Mint mondta: ezek az ünnepek igen-igen fontosak, mert ezek azok, amik összekötnek minket a múltunkkal. Nem hiába igyekeztek Rákosi alatt vagy az ötvenes években, a szocialista tömbben minden erővel kigyomlálni ezeket az ünnepeket, és felszedni minden olyan horgonyt, ami a nemzeti múltba nyúlt vissza. A gyökereit vesztett társadalmakat ugyanis sokkal könnyebb manipulálni – és erre látunk próbálkozásokat ma is.
