Politikusok, civilnek nevezett szervezetek és magukat függetlennek tartó elemzők az alkatrészei annak az olajozottan működő gépezetnek, amelynek egyik kenőanyagát a Transparency Internacional 1995 óta évente összeállított korrupcióérzékelési indexe jelenti – mondta el a Karc FM-en az Alapjogokért Központ elemzője. Zila János hangsúlyozta: a rangsor összeállításának szempontrendszere csupán az egyes országok politikai vezetésére, vagy annak ideológiai hovatartozására koncentrál. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a gazdaságban jelenlévő multinacionális vállalatokat, illetve a szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, nem kormányzati szervezeteket, amelyek kiemelt szerepét jól világítja meg a nemrég kirobbant, „Katargate” névre keresztelt, ám valójában brüsszeli korrupciós botrány.

Zila János első szerint a Soros György hálózata által finanszírozott szervezet által évente összeállított, konkrét tényeket mellőző index publikálása beindít egy olyan folyamatot, amelyben a fősodratú, balliberális média tényként tálalja a leírtakat, a politikusok pedig döntéseiknél már hivatkozási alapként kezelik azokat. Így fordulhat elő, hogy egy szubjektív értékelés konkrét gazdasági károkat okoz egy országnak – érzékeltette Zila János.

Ez a mechanizmus kiválóan működik például a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátor gyár esetében – emelte ki az Alapjogokért Központ elemzője. A hajdúsági vármegyeszékhelyen magukat civilnek nevezett, a Nyílt Társadalom hálózatához köthető szervezetek fellépnek, ezt megírják a külföldi pénzből támogatott médiumok, a tiltakozásnak pedig a politikai lábat azok a balliberális politikusok adják meg, akik 2022 tavaszán bőven részesülhettek a tengerentúlról érkező kampánytámogatásban. Zila János a mostani korrupcióérzékelési index hitelességével kapcsolatban megemlítette, hogy a Trancparency International támogatói között számos kormányzatot is megtalálunk, amelyek rendre előkelő helyeket kapnak a rangsorban.

Zila János nem tartja véletlennek, hogy az Európai Parlament nem vette napirendre a nem kormányzati és lobbiszervezetek újraszabályozásának a kérdését szerdai plenáris ülésén. A brüsszeli korrupciós botrány részleteit megismerve egy olyan kép körvonalazódik, hogy az Európai Parlament arra nyitott képviselői megfelelő összeg ellenében egyfajta lobbiügynökségként bármely cég, vagy ország, illetve külső hatalmi tényező érdekének eleget tettek.

Ezen hálózat működésének feltárásában kiemelt jelentőséggel bír a szuverenista, nemzeti erők együttműködése – hangsúlyozta Zila János, ebből a szempontból pedig kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy idén májusban második alkalommal adhat otthont Budapest a nemzetközi konzervatív politikai akció konferenciának a CPAC Hungary-nek.