A jelenlegi eszközökkel nem, a diplomácia jó eszköztárának használatával lát esélyt az álláspontok közeledése az oktatás kérdésében a Karc Fm-nek nyilatkozó pedagógus. Horgos Vilmos, korábbi iskolaigazgató úgy gondolja: érdemes lenne például olyan elfogadott és elismert szakembereket, vezetőket a tárgyalóasztalhoz ültetni esetleg mindkét oldalon, akiket még nem égetett meg a több mint egy éve tartó tiltakozáshullám, mert mostanra az indulatok teljesen elszigetelték a feleket egymástól.
A földrajz-történelem szakos tanár úgy gondolja: a látszat ellenére nagyon sokan örülnek az ígéretnek, hogy belátható időn belül 700 ezer forint feletti fizetések lesznek a pályán, de szerinte ezzel együtt is szükségük lenne a pedagógusoknak olyan engedményekre, amelyek javítani tudnák a közérzetüket. Ilyennek tartja például a szabad tankönyvválasztás kérdését, ami lélektanilag rendkívül jelentős.
A szakember szerint a tanárok megbecsültségén és a pálya megítélésén ők maguk és a nyilvánosság hozzáállása javíthat a legtöbbet. Amíg ugyanis a hírek azzal vannak tele, hogy a pedagógusok tüntetnek, nagyon nehéz kikerülni a lefelé tartó spirálból. Fontos lenne a sok pozitív üzenet a pályával kapcsolatban, a pedagógus-hivatást ugyanis soha senki nem választotta pénzért. Ha egy tanár ki tudja fizetni az alapvető élelmiszereket és tud jól tanítani, a többit hozzáteszi mindaz a plusz, amit a gyerekektől és a munkájától kap.
Horgos Vilmos ezzel együtt úgy látja: a demográfiai folyamatok és a családpolitika után az oktatás stratégiai ágazattá emelése rendkívül nagyot lendítene a magyar köznevelés helyzetén. A továbbképzését éppen az MNB egyik iskolájában folytató pedagógus emlékeztetett: közgazdászok számításai szerint a GDP fél százaléka kell ahhoz, hogy a tanárok bére elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát, 1 százaléka pedig ahhoz, hogy annyit kapjanak, mint más, diplomás dolgozók. A volt iskolaigazgató szerint hosszú távon ezt a fél. majd az 1%-ot az országnak rá kéne áldozni a területre.
