A háború és az uniós szankciók okozta energiaválság ellenére a magyarok 72 százalékának egyáltalán nem nőttek a rezsiköltségei a tavalyi évhez viszonyítva – ez derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért legutóbbi kutatásából. A KINCS elnöke rádiónkban úgy fogalmazott: a mindenkit meglepő adat a kormány rezsicsökkentéssel kapcsolatos lépéseinek és a magyar emberek tudatosabb energiafelhasználásának köszönhető. Fűrész Tünde hangsúlyozta: ahogyan a covid idején, úgy a háború és az uniós szankciók okozta energiaválságban is kifejezetten jó alkalmazkodó képességről tettek tanúbizonyságot a magyar emberek. Többen is beszámoltak például arról, hogy míg korábban – ha erre lehetőségük is volt – nem fűtöttek fával, és nem kapcsolták be erre a célra a klímaberendezésüket.

A KINCS vezetője szerint ez a tudatosság az energiafelhasználás kapcsán már a koronavírus-járvány időszakában is jellemezte a magyarokat, azonban a rezsicsökkentés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a lakosok közel háromnegyedének nem emelkedtek a számlái a tavalyi évhez képest. Fűrész Tünde emlékeztetett: a rezsicsökkentés átalakításának bejelentését követően sokan aggódtak azért, hogy a téli időszakban hogyan alakulnak majd a rezsiköltségek. Akkor a kormány számításai azt mutatták, hogy a háztartások háromnegyede belefér az átlagfogyasztásba, vagyis nem emelkednek számláik. Most a KINCS legutóbbi felmérése visszaigazolta ezt a várakozást – fűzte hozzá Fűrész Tünde.

A KINCS elnöke hangsúlyozta: a magyar lakosság többségére jellemző a tudatos és takarékos áram- illetve vízfogyasztás, az energiatakarékos eszközök használata, valamint a fűtéstechnikai berendezések karbantartása. Tízből hatan arról számoltak be, hogy külön odafigyelnek az otthoni hőmérséklet szabályozására. A megkérdezettek többsége gázzal fűt, ezt követi a fával, távhővel és egyéb módon fűtők száma. A nyílászárók cseréje és a szigetelések javítása nagyjából a lakosság negyedére jellemző áll a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért legutóbbi felmérésében.