Európa majd’ minden országában létezik ma is megoldatlan kisebbségi probléma és ezt az Európai Unió egyes tagállamaiban a mai napig elhallgatással, erővel próbálják megoldani. Surján László, az Európai Parlament volt alelnöke reagált így arra, hogy az Európai Törvényszék ismét november elején ismét lesöpörte az asztalról az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére irányuló, európai polgári kezdeményezést, a Minority Safepack-et. A Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapító elnöke úgy látja: az európai polgári kezdeményezés intézménye, ahogy ennek a kezdeményezésnek a sorsa is kiválóan mutatja azt a demokrácia-deficitet, amiről olyan sokat beszélnek az Európai Unióval kapcsolatban.

Tóth Levente, az Aurum Alapítvány szakértő jogásza szerint ugyancsak a közvetlen demokrácia mímelése az európai polgári kezdeményezés intézménye. Az unió állampolgáraival ugyanis elhitetik, hogy közvetlenül hallathatják a hangjukat a számukra fontos kérdésekben, az Európai Bizottságot azonban semmi nem kötelezi, hogy foglalkozzon ezekkel a felvetésekkel és ezt gyakorlatilag következmények nélkül megteheti – ahogy látjuk ezt a Minority Safepack esetében is. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az európai bürokrácia mindig a kisebbségvédelem élharcosának tünteti fel magát – főleg, ha az LMBTQ-jogokról van szó – addig egy olyan, 50 millió uniós állampolgárt érintő kérdéskört, mint az őshonos nemzetiségi kisebbségek kulturális védelme, gond nélkül lesöpörnek az asztalról.