Ha végignézünk a háborús infláció miatt megemelkedett árakon, kevés kivételtől eltekintve azt látjuk, hogy a kereskedők nem csak a legszükségesebb különbözetet teszik rá a korábbi áraikra, hanem kihasználva a válságot gyakran a sokszorosát, így jelentős többletbevételre tesznek szert. Ezért fordulhat elő az, hogy néhány termék esetében indokolatlan túlárazottságot tapasztalunk – mutatott rá rádiónkban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdász-professzora. Lentner Csaba úgy fogalmazott: a kiskereskedelmi szereplőknek, a bolttulajdonosoknak önmérsékletet kellene tanúsítaniuk, ha pedig erre nem hajlandóak, a kormánynak szélesítenie kell a hatósági áras termékek körét.

A szakember kitért arra is: az elmúlt évtized bérnövekedéseinek és kormányzati juttatásainak jelentős része szintén a kiskereskedelem profitját növelte, ezért a háborús infláció idején jóval nagyobb szolidaritást várna el a boltok tulajdonosaitól, a kiskereskedelmi érdekképviseletek pedig szerinte önmérsékletre szólíthatnák fel tagjaikat az árazás terén.

A közgazdász szerint a lakosság teherbírását figyelembe vevő szemléletre a kereskedelmi bankok körében is nagy szükség lenne. A Magyar Bankszövetség ugyanis azt hangsúlyozza, hogy a kamatstop meghosszabbítása mekkora költséget jelent a szektornak, azért ugyanakkor nem emel szót, hogy a pénzintézeteknél érvényes betéti kamat jóval elmarad a jegybanki alapkamat szintjétől.