Veszélyes, ha a jogi kategóriákat a politika akarja értelmezni – mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Karc FM Alaphang c. műsorában. Úgy fogalmazott: korábban a koncepciós perek működtek úgy, hogy jogi fogalmakat használtak fel politikai eszközként. Európa nyugati része nem tapasztalta a saját bőrén, hogyan működtek ezek az eljárások a kommunizmus alatt. „Ez egy történelmileg adott különbség kelet és nyugat között, és kötelességük figyelmeztetni, hogy ez az út ma is óriási veszélyt jelent!”

Az Alkotmánybíróság elnöke a jogállamiság körül zajló definíciós vita kapcsán kifejtette: a jog számára a politikai fogalomként használt kifejezés értelmezhetetlen. „A labdarúgásban sem lehet a lest a sakk szabályai alapján megítélni, noha a jogállamisággal kapcsolatban a jogász társadalmon belül is viták zajlanak, de ez nem azonos a politikai természetű megközelítéssel.”

Szerinte a kérdés az, hogy egy jogi szabálynak milyen hatása van: lehet-e érvényesíteni bármely alapjogot Magyarországon? A jogállamiság ugyanis arról szól, hogy az állampolgár mit tud kezdeni a jogaival: el tudja-e mondani a véleményét mindenről? Ki tudja-e kényszeríteni, hogy el tudja mondani a véleményét? Megvan-e a gyülekezéshez való joga?

Sulyok Tamás szerint miközben bizonyos európai szervek alapjogi vagy jogállamisági vizsgálatot folytatnak, az Alkotmánybíróság munkájáról sosem szoktak megemlékezni, holott a bíróságok és az alkotmánybíróságok által betöltött funkciók nélkül nem létezik jogállam. Éppen ezért csak politikai küzdelemként tudják kezelni azt, ami most a magyar állapotok megítélésével kapcsolatban zajlik, mert azt nem vizsgálják, hogy a polgárok jogainak érvényesülését az állam biztosítja-e?

A kritikákkal kapcsolatban Sulyok Tamás megjegyezte, hogy olyanok minősítik a magyar állapotokat, akik sok esetben nem rendelkeznek valós képpel az országról. 2016-ban például a német és a francia alkotmánybíróságok akkori elnökei is aggódtak a magyar jogállamiságért, de ha most megnézzük Andreas Voßkuhle korábbi német AB-elnök nyilatkozatait, mostanra „többet megismert a magyar jogállami valóságról, és ritkábban mond általános kritikát Magyarországról, mert ismeretei differenciáltabbak lettek.”

Sulyok Tamás szerint egyébként is veszélyes, ha a bírák belesodorják magukat a politikába. Miután az igazságszolgáltatás nem politikai jellegű hatalmi ág, a jog uralmát köteles biztosítani. Éppen ezért minél több politikai nyilatkozatot tesz egy bírói fórum, annál inkább belesodorja magát a politika centrumába. Szerinte ezt csak szélsőséges esetekben szabad megtenni, amikor már olyan jogsértéseket tapasztalnak, amikor nem maradhatnak csendben.

Úgy látja: a sajtó is sokszor próbálja belesodorni a bírói fórumokat a politikába, hogy ott a politika eszközrendszerével próbáljon a bíróságokról véleményt formálni. Utóbbiaknak viszont ellen kell ennek állni, nem közéleti kérdésekben, hanem ügyekben kell megnyilvánulni, ügyeket kell eldönteni, és azok alapján világossá tenni a közvélemény előtt, hogy az Alkotmánybíróság hogyan védi a jogállamot, és hogyan védi az egyéni szabadságot.