„80 éve a németeknek Moszkváig kellett menetelniük, hogy fázzanak, most elég otthon maradniuk!” Ezzel az utcai anekdotával jellemezte Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Európai Unió szankciós politikájának hatásait. Az orosz gazdaságban kétségtelenül látszanak a nyugati embargó jelei, azonban míg India, Kína és más ázsiai országok gyakorlatilag korlátlan mennyiségben képesek felvásárolni az unió által lemondott kőolajat és földgázt, az európai országok belerokkannak az energiahordozók mellőzésébe.

Kijev és Moszkva is elszámolta magát a háborúval – tette hozzá Nógrádi György. Vlagyimir Putyin abból indult ki, hogyha a Krím-félszigetet 2014-ben véráldozat nélkül sikerült Oroszországhoz csatolni, akkor a stratégiai objektumok elfoglalásával kilenc nap alatt az ukrán kormányt is le tudja cserélni egy hozzá lojális rezsimre. De nem számolt azzal, hogy a nyugati hatalmak pénzügyi és katonai segítséget adnak Volodimir Zelenszkijnek, ezzel időben és térben is kiszélesítve a konfliktust. A támogatás ellenére az ukránok a harctéren nem voltak képesek feltartóztatni az orosz előrenyomulást, a diplomáciában pedig kezd kontraproduktívvá válni, hogy az ukránok a fegyverszállítmányokra és a pénzügyi mentőövekre, köszönet helyett fenyítésekkel reagálnak.

A két szembenálló fél hibás helyzetértékelését jól mutatja, hogy az ukrán és az orosz irányítás heti rendszerességgel cseréli a tábornokokat és a titkosszolgálati vezetőket.

Nógrádi György meglátása szerint a novemberi félidős kongresszusi választás eredménye az Egyesült Államokban, fordulópontot jelenthet a harcokban, amit megnyugtatóan csak Moszkva és Washington megegyezésével lehet rendezni.