Nem szabad, hogy az emlékezés kultúrája politikai indíttatású legyen! Ezt a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos jelentette ki a Karc Fm reggeli hírműsorában a roma holokauszt emléknapja alkalmából. Sztojka Attila szerint a történelem nehézségeinek és tragédiáinak arra kell intenie az embereket, hogyan tudják szolgálni egy közösség, egy nemzet biztonságát és stabilitását. Az országgyűlési képviselő ebből kiindulva hívta fel a figyelmet a kormánypártok és az ellenzék közötti, az ideológiainál is fontosabb kulturális különbségre. Utóbbi ugyanis a Pharrajimos-ról szóló megemlékezést is arra használta fel, hogy társadalmi feszültséget gerjesszen, miközben akkor, amikor lehetősége volt rá, egyetlen tettük sem mutatta a szándékot az együttélés megkönnyítésére és a kirekesztett emberek társadalmi felemelkedésének elősegítésére.

Sztojka Attila szerint Magyarország ma minden társadalmi csoport számára az egyik legbiztonságosabb hely a világon, a romák pedig a 2010-ben elkezdett munka eredményeképpen elindultak a polgárosodás útján. Ma már 50 százalékkal több roma ember dolgozik, mint azelőtt és több mint 10 ezer roma hallgató kap ösztöndíjat a felsőoktatási tanulmányai elvégzéséhez. Ami pedig a legfontosabb, hogy az esélyteremtő intézkedések nem etnikai alapúak, hanem származástól függetlenül azt a célt szolgálják, hogy az egyének képesek legyenek a saját élethelyzetük javítására.

A kormánybiztos külön kitért arra is, hogy 2010 előtt a gazdasági és morális válság mellett egy olyan, etnikai alapú társadalmi megosztottság volt az országban, amelynek eredményeképpen emberek azt érezhették: joguk van mások életére törni. Sztojka Attila felidézte a 2008-2009-ben elkövetett, 6 halálos áldozatot követelő roma gyilkosságsorozatot, amit az akkori hatalom képtelen volt megakadályozni.

Az Európai Bizottság ezekben a hónapokban készít jelentést, hogy a tagországok hogyan lépnek fel a cigányellenesség ellen, és milyen intézkedéseket hoztak a roma kultúra, nyelv és történelem tudatosítása érdekében. Ezzel összefüggésben az országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta: Magyarország volt az, amelyik az uniós elnöksége idején elérte, hogy minden uniós ország megalkossa a saját roma, vagy felzárkóztatási stratégiáját, elsőkként nyújtotta be a sajátját és amely egy olyan rendszert alakított ki erre a célra, amelyet érdemes átvenni több európai országnak. Ennek ellenére az Európai Unió ebben a tekintetben is a kettős mércét alkalmazza, hiszen az elért eredményeinket nem reklámozza, a szembenállást viszont gerjeszti.

1944-ben az augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszakán néhány óra alatt csaknem 3 ezer roma ember élete ért véget kínhalállal az auschwitz-birkenaui táborban. Rájuk és még több százezer – egyes kutatások szerint lehet, hogy másfél millió – sorstársukra emlékeztek augusztus 2-én számos európai országban, a roma holokauszt emléknapján. Simon-Palov Judit interjúja