Nem Brüsszel dönti el, hogy mennyire lesz éles a konfliktus Koszovó és Szerbia között – véli a XXI. Század Intézet kutatója. Kosztur András emlékeztetett: jelentősen megkopott az Európai Unió fénye a Balkánon, amit tovább fakított, amikor az Európai Bizottság tagjelölti státuszt adott Ukrajnának és Moldovának. Ez ugyanis visszavetette a régóta tagjelölt, vagy arra váró nyugat-balkáni államok csatlakozási kedvét. Kosztur András szerint ugyan az uniós tagság segíthetne kezelni az egyes balkáni országok közötti konfliktusokat, de valójában e térségben is az amerikai érdekek határozzák meg a jövőképet. Nem véletlen, hogy az újabb konfliktust, amelyet a szerb okmányok érvényességének koszovói megtagadása okozott, szintén amerikai nyomásra sikerült átmenetileg jegelni. Pristina az uniós intelmek ellenére valójában csak amerikai nyomásra változtatott álláspontján és szeptemberig adott haladékot a területén élő szerbeknek irataik lecserélése, vagy az ország elhagyására.
Az elemző szerint az Egyesült Államok számára a szerb elnök renitensnek tekinthető az Oroszországgal szembeni szankciók kapcsán, így megpróbálják megleckéztetni az által, hogy Koszovót támogatják a konfliktusban. A szerbeknek viszont egyértelműen bele kell állni ebbe a konfliktusba, hiszen Pristina kisebbségi jogokat kérdőjelez meg. Kosztur András éppen ezért egy esetleges háború lehetőségét sem zárta ki.

Kifejtette: a koszovói vezetés minden lehetőséget megragad, hogy elvágja a Szerbiához kötődő kapcsolatait, miközben Belgrád sosem volt hajlandó elismerni a szerbek bölcsőjének tartott Koszovó különválását.

Kosztur András beszélt az amerikai képviselőház elnökének ázsiai körútjáról is, amely során még mindig kérdéses, hogy Nancy Pelosi gépe érinti-e Tajvant, diplomáciai, és akár katonai konfliktust kirobbantva ezzel Kínával.