Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump korábbi amerikai elnök a nemzetközi konzervatív mozgalom meghatározó alakjai, akik szavára érdemes odafigyelni, világnézetük pedig számos ponton megegyezik – mondta a Karc FM-en az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője, miután a magyar kormányfő és a korábbi republikánus elnök a CPAC konzervatív konferenciasorozat dallasi állomása előtt személyesen is találkozott. Koskovics Zoltán emlékeztetett: bár jelenleg nincs hivatalban Donald Trump, mégis egyértelműen ő az amerikai Republikánus párt legnépszerűbb politikusa, a tengerentúli ellenzék vezére, akinek jó esélye van arra, hogy 2024-ben ismét megméresse magát az elnökségét. A jelenlegi elnök, Joe Biden eddigi hivatali ideje alatt jelentősen gyengítette az Egyesült Államok nemzetközi presztízsét és recesszióba sodorta az országot, a Demokrata párt azonban korrekció helyett tovább halad a megkezdett úton.

Koskovics Zoltán hangsúlyozta: Magyarország nem azzal került fel az amerikai konzervatívok térképére, hogy Európában elsőként helyszínt biztosított a konferencia sorozatnak, hanem a Fidesz-KDNP elmúlt 12 éves sikeres kormányzása és a választásokon nyújtott jó teljesítménye teszi érdekessé a tengerentúlon. A magyar miniszterelnök a CPAC- Hungary-n 12 pontban foglalta össze a magyar jobboldal sikerének a receptjét, így nem meglepő, hogy szavainak komoly nemzetközi visszhangja lett. A baloldal akkor is minden erejével támadta a magyar miniszterelnököt és próbálta jelentékteleníteni mondandóját, míg a tengerentúli konzervatív sajtó egyfajta használati utasítást lát benne a balliberális dominancia megtörésére.

Az Alapjogokért Központ elemzője arról is beszélt, hogy kedvező előjelekkel várhatják az amerikai republikánusok az őszi félidős választásokat. Noha az Egyesült Államok elnökét nagy valószínűséggel november 9-én is Joe Bidennek hívják majd, az alsóházban, a kongresszusban jó eséllyel megszerezhetik a többséget, vagyis a költségvetésen keresztül hatással lehetnek az USA külpolitikájára, így akár a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború alakulására.

Koskovics Zoltán arról is beszélt, hogy a kapitalizmus logikája mentén több amerikai vállalati is komoly profitot lát az orosz-ukrán háborúban. Felidézte, hogy a hírek szerint három amerikai érdekeltségű cég az elmúlt egy évben – kihasználva a háború miatti áresést – a jó minőségű, ukrán termőföldek harmadát felvásárolta, vagyis a multinacionális nagyvállalatok most is kihasználják az adódó lehetőségeket. Az amerikaiak mellett kínai cégek az ország termőföldjeinek tizedét szerezték meg, amely – az erkölcsi szempontokon túllépve – azért különösen problémás, mert az ipari területek és az ásványkincs-lelőhelyek a háborúban orosz kézre kerültek. Simon-Palov Judit interjúja.