Vicc, hogy miközben Ukrajna tagjelöltségét napirendre veszi az Európai Unió, az európai gazdasági rendszerhez szorosabban kapcsolódó és a csatlakozási feltételeket teljesítő államokat, mint Szerbiát továbbra is az előszobában várakoztatják – jelentette ki a Karc FM-en a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Deák Dániel hangsúlyozta: Ukrajnában jelenleg hadiállapot van, ami nem teszi lehetővé a jogállamiság- és a közigazgatás helyzetének valós vizsgálatát. Szerinte az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen politikai gesztust gyakorol azzal, hogy felkarolta Kijev csatlakozási törekvéseit, azt üzenve Moszkvának, hogy hosszabb a nyugati érdekszférába szeretné tudni a keleti államot.

A politológus emlékeztetett: ha az ukrán gabona nem jut ki a nemzetközi piacokra, az nem csak Afrikában, hanem a kontinensen is komoly élelmiszer ellátási problémákhoz vezet. Hozzátette: ha bizonyos nyugati országok továbbra is fegyverekkel tömik Ukrajnát, a válság már nem kizárólag az egekbe szökő árakat hozza magával, hanem olyan szintű élelmiszer-hiánnyal kell majd szembenéznünk, amelyre a második világháború óta nem volt példa Európában.

A XXI. Század vezető elemzője arról is beszélt, hogy a gazdasági nehézségek kezelésére a magyar kormány számos intézkedést hozott: a háború okozta energiaválság és a koronavírus-járvány ideje alatt extra profithoz jutott nagyvállalatokat fokozottabban vonta be a közteherviselésbe, így a parlamenti pártokkal szemben is elvárás, hogy lehetőségeikhez képest járuljanak hozzá a rezsivédelmi alaphoz. Deák Dániel emlékeztetett: a baloldali pártok 800 ezer szavazattal kaptak kevesebbet az áprilisi országgyűlési választáson, a frakcióalakítási szabályokat kihasználva azonban 3 milliárd forinttal több támogatáshoz jutnak. Hozzátette: a mostani válságos helyzetben mindenkinek hozzá kell járulni a közteherviseléshez, az ellenzéki képviselők pedig szintén felismerték, hogy a frakciótrükközésnek véget vető törvényjavaslat ellen nem érdemes ágálni.