Egész Európának súlyos gondokat okozhatnak az energetikai szankciók, de csak a magyar kormányban van annyi kurázsi, hogy merészen kiálljon a márciusban, Versailles-ban lefektetett uniós alapvetéshez, miszerint az Oroszországot sújtó büntető intézkedések sorából ki kell hagyni az energetikai kérdéseket. Erről a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője beszélt a Karc Fm reggeli hírműsorában, aki szerint Európa egy olyan gazdasági helyzetben fordul a saját érdekei ellen, amikor amúgy is „fél lábon ugrált” a Covid utáni gazdasági fellendülés okozta energiaár-krízis miatt. Toldi Ottó emlékeztetett: az olajipari szankciók esetében alternatív beszerzési forrást még talán lehetne találni, de az Adria vezetéken és a finomítókban olyan technológiai és infrastrukturális beruházásokat kellene végrehajtani, amelyek évekbe telnének és elképzelhetetlenül sok pénzbe kerülnének.

Szlovákiát még Magyarországnál is súlyosabban érintené az energetikai szankciós csomag, de politikai okokból a kormány háttérbe tolja a józan, gazdasági megfontolásokat – tudtuk meg Nagy József, volt szlovák környezetvédelmi minisztertől. A felvidéki Szövetség párt elnökségi tagja szerint ott is óriási a társadalmi felháborodás, de a politikában ez csak a gazdasági tárca álláspontjából tükröződik vissza, amely közelről is érzi az ipar óriási nyomását. Az egykori Európai Parlamenti képviselő ezzel együtt azt hangsúlyozta: az orosz olaj elutasítása a környező országokat is érinteni fogja és nem az ár lesz a legnagyobb gond, hanem az, hogy nem lesz a piacokon kőolaj. Ennek pedig egyenes következménye lesz világgazdasági szinten a beomlás és a rendkívül súlyos, szociális problémák. Simon-Palov Judit interjúja.