Az eddig is tudható volt, hogy a föderális uniós intézmények, az Európai Bizottság és az Európai Parlament az illegális migráció pártján állnak, az Európai Bíróság keddi döntése azonban újdonság – jelentette ki a Karc FM-en az Alapjogokért Központ Európai Uniós projektvezetője.

Kovács Attila szerint a taláros testület ítélete ellentétes Magyarország nemzetbiztonsági, közbiztonsági érdekeivel és az unió azon jogszabályaival is ütközik, amely vészhelyzetben a tagállamokra ruházza át saját határainak megvédésének jogát.

Hangsúlyozta: a kormány ezzel a döntésével Európa határait is védte, ha azonban az Európai Bíróság ítélete után sem törli el a kifogásolt törvényt, akkor bírságra számíthat. Szerinte a magyar kormány feltehetően kifizeti a bírságot, melynek kiszabása egy, másfél éven belül esedékes.

A szakértő emlékeztetett: mára nyilvánvaló, hogy 2015-ben a Magyarország határaira nehezedett migráció nyomást, magukat civilnek mondott, de egyértelmű politikai célokat követő úgynevezett NGO-k, vagyis nem kormányzati szervezetek finanszírozták. Ők segítették az illegális bevándorlók Európába jutását.

A Magyar Országgyűlés 2018-ban jogszabályban mondta ki, hogy illegális migráció szervezése, segítése és finanszírozása bűncselekmény, vagyis büntethető. Az Európai Bíróság most igazat adott az Európai Bizottságnak, amely ezt a civileket érintő törvényt kifogásolta, azzal, hogy a magyar intézkedés az uniós joggal ellentétes.