A Városháza-botrány eljutott abba a szakaszba, amikor az ügy jelentőségét már nem lehet elbagatellizálni. A napvilágot látott hangfelvételeken szó esik a fővárosi önkormányzatnál kialakított jutalékos rendszerről, nagy cápákról „nem pénzező” és ”frontoló” emberekről, a közvélemény pedig bepillantást nyerhetett abba, miként is működik az ellenzéki összefogás a maga valójában. A Városháza-botrány főszereplői közül a felvételeken egyértelműen beazonosítható Gansperger Gyula baloldali üzletember, Bajnai Gordon volt kormányfő, Barts Balázs fővárosi vagyonkezelő, illetve Berki Zsolt kétes előéletű vállalkozó is.

Karácsony Gergely és helyettesei eddig az ügy jelentéktelenségét, illetve hiteltelenségét igyekeztek hangsúlyozni, majd a főpolgármester szerdán már Márki-Zay Péter elméletét hangoztatta, amely szerint a Városházát tulajdonképpen a Fidesz akarja megvenni, titkosszolgálatokat és egy titokzatos orosz szálat is megemlítve. Ezzel Karácsony Gergely a szerdai közgyűlést megelőzően hozakodott elő, majd az ülésen sor került a Városháza-bizottság felállítására.

Három hét késéssel és korlátozott mandátummal állította fel a városháza tervezett eladását vizsgáló bizottságot Karácsony Gergely – jelentette ki rádiónkban a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője. Láng Zsolt szerint a főpolgármester és a baloldal mindent elkövet azért, hogy eltussolja az ügyet, hiszen a testületnek például megtiltja, hogy a kiszivárgott hangfelvételek alapján Bajnai Gordon egykori miniszterelnök szerepét vizsgálja a botrányban.

Láng Zsolt arra is kitért, hogy a hivatalos adatok alapján a fővárosi önkormányzat jó anyagi helyzetben van, október végén 87,3 milliárd forint készpénzzel és 46,7 milliárd forint állampapírral rendelkezett. Emellett a Moody’s tavaly a koronavírus negatív gazdasági hatásai ellenére javította Budapest adósosztályzati besorolását, jelenleg stabil kilátással értékeli a főváros anyagi helyzetét. Harmadával emelkedett az állami hozzájárulás is, így a tavalyi 88,3 milliárd forint után idén már 111,4 milliárd forint állami hozzájárulás segítette a fővárosi és a kerületi önkormányzatok feladatainak ellátását. Ennek ellenére a fővárosi közvagyon kiárusításának a szándékáról, és a budapesti tömegközlekedés leállításáról érkeznek hírek, ami súlyos kérdéseket vet fel a forrásfelhasználással és a vagyongazdálkodással kapcsolatban – tette hozzá.