Az ellenzéki politikusok pontosan tudják, hogy nemzetközi szerződésekről nem lehet népszavazást kiírni, a céljaikat azonban az támogatja, ha elhitetik a választókkal: a kormány ki akarja léptetni Magyarországot az Európai Unióból – jelentette ki a Karc FM-en Tóth Norbert nemzetközi jogász. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy ehhez az offenzívához újabb muníciót ad, az Európai Bíróságon zajló per a jogállamisági kritériumrendszerről.

A luxemburgi tárgyalóteremben a hét elején hallgatták meg Magyarország és Lengyelország érveit az ügyben, a perben megtámadott uniós intézmények jogi képviselőit, valamint a beavatkozóként jelentkezett tíz tagország képviselőit, akik kivétel nélkül mind támadták a magyar és a lengyel álláspontot. A taláros testület főtanácsnoka december 2-án hozza nyilvánosságra az álláspontját az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendelet jogszerűségéről, de Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint szinte borítékolható, hogy a pert részben, vagy egészben elveszíti Magyarország. Az Európai Bizottságban pedig – bár hivatalosan a testület megvárja a jövő év elejére várható ítéletet – de a háttérben már valószínűleg zajlik az új szabályrendszer élesítése. A szakember ezzel együtt nem tartja kizártnak, hogy az EB időközben kompromisszumot köt a két országgal.

Az uniós jog ismerője emlékeztetett: Magyarország és Lengyelország azt ellenzi, hogy a Bizottság az Európai Parlament nyomásának engedve politikai kritériumokhoz, hivatalosan jogállamisági feltételekhez kösse az egyes tagországoknak járó uniós források kifizetését, ezért terelte jogi útra a kérdést. A perben a rendelet megsemmisítését kérik az Európai Bíróságtól, vagy azt, hogy húzza ki a szövegből azokat a passzusokat, amelyek a konkrétan sehol nem körvonalazott, úgynevezett jogállamisági feltételek sérülését forrásmegvonással büntetnék.

Tóth Norbert felvázolta: a luxemburgi testület ítélete után csak akkor róhatnak ki szankciókat egyes tagállamokra, – ebben az esetben célzottan Magyarországra és Lengyelországra – ha az Európai Bizottság ezirányú kezdeményezését az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanács minősített többsége támogatja. Ez a gyakorlatban legalább 14 tagország egyhangú véleményét jelenti, amelyek együttesen az unió lakosságának minimum 60 százalékát képviselik.

A nemzetközi jogász arra számít, hogy mivel a jogállamisági ügy várható végkifejlete egybeesik a francia uniós elnökség időszakával, ahol tavasszal ugyancsak választások lesznek, valószínűleg az eljárást felhasználják majd úgy Franciaországban, mint Magyarországon a választási kampányban, ami Magyarország szempontjából nem szerencsés körülmény.

Simon-Palov Judit interjúja.