Kell és lehet is racionalizálni a jelenlegi energiafelhasználást, de a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtan Szakosztályának elnöke ezzel együtt kizártnak tartja, hogy Európában hiánycikké váljon az energia. Trautmann László számos uniós politikussal, például a momentumos Donáth Annával ellentétben nem hisz abban, hogy beköszöntött az energiaszegénység kora, a mostani magas nyugat-európai energiaárak szerinte abból adódnak, hogy jelentős energiaéhség alakult ki a felzárkózásból. Egyrészt a koronavírus-járvány enyhülésével a fejlett gazdaságok kezdenek ismét magukhoz térni, másrészt a fejlődő piacokon Afrika és Ázsia egyes országai új fogyasztóként vannak jelen.

A zöld stratégia keretében új piaci modell kezd kialakulni. A szakértő hangsúlyozta: hiába hirdetik a liberális politikusok a piac mindenhatóságát, az energiapiac Európában mindenütt szoros állami felügyelet alatt működött, hiszen az energiabiztonság egy ország biztonságának és szuverenitásának a kérdése. A 20. században számos katonai konfliktus okai között megtalálható volt az energiaéhség, ami jelen van a 21. században is.

Jelenleg új helyzet van kibontakozóban. Kína gazdasági súlyánál fogva elszívta a folyékony gázt (LNG), így Európa gázbiztonsága érdekében az unió kénytelen volt bevonni Oroszországot. A valódi vita a modellváltás körül zajlik. Van, aki hosszú távú szerződéseket köt, mások abban bíznak, hogy a szabályozott piac lehetővé teszi, hogy a rövid távú megállapodások kerüljenek előtérbe. Utóbbi esetében nagyobb szabadsága lehet a gazdálkodóknak, de ennek előfeltétele, hogy több olyan szereplője legyen a piacnak, amely stabil szolgáltató is egyben. Pelyach Gergely interjúja.