A kormányzati politika nincs hatással a benzinárakra. Ha az ellenzéki vádaskodásoknak lenne alapjuk, akkor a logikájuk mentén dicséretekkel kellett volna elhalmozniuk az Orbán-kormányt, amikor nyáron a legmagasabb oktánszámú benzin literének ára is 400 forint alatt maradt. Erről a Klímapolitikai Kutatóintézet kutatásvezetője beszélt a Karc Fm-en, aki tisztázta: a benzin árát elsősorban az befolyásolja, hogy a nagy kőolaj kitermelő országok még nem érték el a Covid előtti szintet. A kínálati szűkösség mellett van egy megnövekedett igény is, hiszen Európa gazdasági növekedése a várnál sokkal dinamikusabbá vált, ez előreláthatóan folytatódik 2022-ben is, ami felhajtja az árakat. Dr. Toldi Ottó hozzátette: amint beáll egy egyensúlyi állapot, akkor normalizálódhatnak az árak.

A szakember szerint a kormányzat kezében lévő egyetlen, árat mérséklő lehetőség, a jövedékiadó-csökkentés csak a végső megoldás lehet, akkor, ha már a gazdaságra van pusztító hatással az extrém pusztító üzemanyag-ár. Addig viszont nem szabad elővenni ezt a megoldást, mert az úgynevezett szekunder gazdaságban nagy szükség van ezekre az adóbevételekre, hiszen például az oktatást és az egészségügyet is egyebek között ebből finanszírozzák.

„Gáz van a gázzal” is, de nem a nyersanyaghiány, hanem a politika miatt – fogalmazta meg a szakember. Mint kifejtette: elsősorban azért nem jut el megfelelő mennyiségű nyersanyag a fogyasztókhoz, mert hiába építette meg és adta át a Gazprom az északi áramlat gázvezetéket, mert a jogászkodás, ami körülötte zajlik, gátolja az üzembe helyezését. A vita tárgya pedig az, hogy az Európai Unió szeretné, ha harmadik félnek is lenne hozzáférése a vezetékhez, ami az oroszok szempontjából, akik jelentős források rááldozásával megépítették azt, nonszensznek tűnik.

Dr. Toldi Ottó szerint: ha a huzavona sokáig elhúzódik, az katasztrofális lesz Európa számára. Többek között azért, mert az európai gáztározók készlete a tavalyi, hideg tél miatt leapadt, az elfogyasztott mennyiséget pedig még nem sikerült pótolni. Jelenleg 70 százalék körüli a tározók töltöttsége és ha újra hideg tél lesz, akkor ez nem lesz elég. Emellett a hurrikán-szezon miatt akadozik a cseppfolyósított földgáz szállítása Amerika irányából, a norvég gázmezők felől pedig ugyancsak csökkent a betáplálás infrastrukturális problémák miatt. Ezek a kilátások gerjesztik elsősorban az áremelkedést a szakember szerint.

A Klímapolitikai Kutatóintézet kutatásvezetője kiemelte: az iménti, ad-hoc problémák mellett vagy egy strukturális árfelhajtó tényező is: Európa túlmanőverezte magát az energiapolitikájával, aminek az lett az eredménye, hogy nincs váltó-energiaforrás. A szenes erőművek jelentős része ugyanis az év végére leáll egy EU-direktíva miatt, amely szerint nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak. Emellett 8 uniós országot érint az atomstop, vagyis a nukleáris energia kivezetése, miközben a megújulók nem tudják helyettesíteni a hagyományos energetikai szektort. Dr. Toldi Ottó kifejtette: ha csak Magyarország példáját vesszük: a nap maximum 2 ezer órában, a szél legfeljebb 2400 órában hasznosítható, miközben egy év 8760 órából áll. Ráadásul jelenleg még nem tudjuk a villamos energiát gazdaságosan tárolni ipari szinten, így az év több mint 70 százalékában a hagyományos energiaszektor látja el az országot, de egész Európát is. A szakember kiemelte: a rendszerirányítók rémálma a „koraszülött zöldítés”.

A kutató hangsúlyozta: mindezek eredménye az, hogy Nyugat-Európában már most lényegesen magasabbak a rezsiköltségek, mint nálunk. Németországban például a gáz ára két és félszeres a magyarhoz képest és ha a dolgok így mennek tovább, akkor további, háromszoros emelés is elképzelhető.

A hazai lakossági energiaárak válságállónak bizonyultak, köszönhetően egy sok éven át tartó energiapolitikának, ami az ellátásbiztonságot mindig előtérbe helyezte – emelte ki a Klímapolitikai Kutatóintézet kutatásvezetője. Emellett a legjobb pillanatban történt meg a magyar-orosz, 15 éves gázszerződés aláírása, ami stabilizálja a piacot. Ráadásul az ország egyik speciális előnye, hogy európai szinten is kiemelkedő földgáztárolási kapacitásokkal rendelkezünk, a tározóinkat pedig még jó áron 86 százalékig feltöltöttük. Dr. Toldi Ottó hangsúlyozta: ha a következő hónapokban egyetlen csepp gáz sem érkezne a balkáni vezetékeken, vagy Ausztria felől, akkor bármilyen hideg is legyen a tél, át tudjuk vészelni a készleteinkből.

A szakember arról is beszélt, hogy Európa más részeivel ellentétben az áram árában sem kell nagyobb emelkedésre számítanunk, hiszen a termelés nagy részét Paks adja, ahol több évre elegendő fűtőanyag van betárolva, a Mátrai Erőmű magyar lignitet használ, a megújulók pedig ugyancsak nem függenek a világpiaci folyamatoktól.

A Klímapolitikai Kutatóintézet kutatásvezetője szerint a jelenlegi helyzet egyik nagy tanulsága az, hogy hibás az az európai politika, amely egy kalap alá veszi és klímapolitikai okok miatt üldözi az összes fosszilis energiahordozót. A földgáz ugyanis lényegesen tisztább, mint a szél és a lignit, alig termel légköri szennyező anyagot, ráadásul jelenleg csak a földgázerőművek képesek kiegyensúlyozni a megújulók időszakos jellegét. Magyarország számára pedig fontos bizonyítékot lát a szakember arra, hogy a klímavédelem szem előtt tartása mellett továbbra is ragaszkodni kell a minél sokrétűbb energiamixhez, valamint az ellátásbiztonságot eredményező energiapolitikát.