Trianont követően Magyarország „önmagával határos ország lett”, ami azt jelenti, hogy határaink közelében szinte mindenütt többségben vagy kisebbségben magyarok élnek. Komoly problémát jelent azonban, hogy a születések alacsony száma, másrészt az esetleges beolvasztó politika miatt számuk folyamatosan csökken. A külhoni magyar közösségek helyzete egyértelműen javult az elmúlt évtizedben, és ezeknek az eredményeknek már az idei népszámlálási statisztikákban is meg kell mutatkozniuk – mondta el rádiónk reggeli műsorában a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó miniszterelnöki megbízott. Szili Katalin kiemelte: nemrég összeállították annak a kötetnek a tartalmát, amelyben az elmúlt tíz év szomszédság-politikai és nemzetpolitikai kérdéseit, illetve a külhoni magyarok önrendelkezésének ügyében tett lépéseit veszik sorra. A vajdasági gazdaságfejlesztési program, a felvidéki óvoda-bővítési és építési projekt, a Rákóczi Szövetség iskolakezdési programja, az erdélyi vállalkozások kormányzati támogatása és az RMDSZ kormányzati szerepvállalása fontos elemei annak az építkezésnek, amelynek legfontosabb célja a külhoni magyarok szülőföldön való megmaradása – tette hozzá.

A legjobb helyzetben a vajdasági magyarság van, amelynek tagjai már-már adminisztratív autonómiát élvezhetnek, hiszen az élet számos területén saját maguk dönthetnek a közösség mindennapjait befolyásoló ügyekben. Ezzel szöges ellentétben áll a kárpátaljai magyarok helyzete, az ő esetükben már nem csak a kisebbségi jogok csorbításáról, hanem nettó jogfosztásról beszélhetünk – fogalmazott Szili Katalin. Ez utóbbi kapcsán csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy bár 2017-ben sokat vártak Ukrajna uniós társult tagságától, a kijevi vezetés kisebbségpolitikai döntéseit látva a reményeik kezdenek szertefoszlani.