A minőség és a versenyképesség irányába tett komoly lépésként értékeli az egyetemek fenntartó-váltását a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Hankó Balázs a Hangolóban hangsúlyozta: a felsőoktatás finanszírozására az uniós tagországok átlagban a GDP alig 1 %-át költik, ez Magyarországon jelenleg 1,3%, ami a 2010-es forrás duplája, a következő években pedig – ha az intézmények teljesítik az elvárt minőségi feltételeket – folyamatosan nő majd. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a modellváltásnak köszönhetően jövőre 650 milliárd forintos működési támogatás mellett 300 milliárd forintot meghaladó fejlesztés lesz a felsőoktatásban, ami mintegy 2 és félszeres növekedés ahhoz képest, amit az utolsó szocialista kormány fordított erre a területre.

A modellváltó intézmények finanszírozására a szaktárca a nemzetközi tapasztalatokat és a helyi sajátosságokat figyelembe véve egy 3+1-es modellt dolgozott ki – tudtuk meg Hankó Zoltántól. Az egyetemek oktatási, kutatási és infrastrukturális címszó alatt juthatnak forrásokhoz, illetve olyan plusz vállalásokat is tehetnek anyagi ösztönzőkért cserébe, mint például az iskola nemzetközivé tétele, a hallgatók tehetséggondozása, illetve a sportélet előmozdítása.

Az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára részletezte, hogy a teljesítmény és a minőség mérésére az egyetemek bevonásával kidolgoztak egy jól átlátható kritérium-rendszert. Az anyagi indikátorok köz szerepelnek a külső vállalati megbízások-, kutatási támogatások- és pályázati források emelkedése, az oktatási-kutatási teljesítményt pedig – egyebek mellett – a hallgatók lemorzsolódásának csökkentésében, vagy a munkaerőpiaci versenyképesség javításában mérik. Mint megtudtuk, ezeken a mutatókon a jövőben egyre több múlik majd, a finanszírozás egyelőre 30, majd később 40-50 százalékban attól függ, hogy milyen minőségű tudással rendelkező szakembereket bocsát ki az adott egyetem és a diplomások milyen arányban helyezkednek el a szakmájukban az ország határain belül.

Hankó Zoltán úgy látja: a modellváltás mellett hozott döntést igazolja, hogy tavalyi évhez képest idén 11%-al több diák jelentkezett idén a felsőoktatásba, 80 ezer hallgató pedig alapítványi, vagy egyházi fenntartású intézményben tanul.

Simon-Palov Judit interjúja.