+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Egyre többen szólalnak fel az illegális bevándorlás menedzselése ellen és értenek egyet azzal a magyar állásponttal, hogy Európa határait meg kell védeni, a menekülteket pedig a szomszédos államok bevonásával lehetőség szerint anyaországaikban kell segíteni – mondta a Karc FM-en az Alapjogokért Központ elemzője. Koskovics Zoltán szerint az illegális migráció politikai megítélése az uniós intézmények között világnézeti alapon dől el. Az Európai Parlament balliberális többsége, mint az “Európai Egyesült Államok-projekt” fő motorja, föderatív nézetet vall, így a migráció menedzselése és az érkezett, főleg gazdasági bevándorlók kvóták szerinti elosztása mellett kardoskodnak, míg például a belügyminiszterek tanácsa erős, szuverén nemzet államokból álló Európát képzel el, így történhetett, hogy hat év alatt magáévá tette a magyar álláspontot.

Az afganisztáni tálib hatalomátvétellel együtt járó migrációs hullámmal kapcsolatban az elemző úgy látja: Törökország joggal állhat ellent annak az uniós kérésnek, hogy az érkező emberáradatot befogadja, hiszen Brüsszel még a korábbi migrációs paktumban rögzített vállalásait sem teljesítette maradéktalan.

Koskovics Zoltán arról is beszélt, hogy a magyar társadalom elsöprő többsége, majdnem 81 százaléka támogatja, hogy Magyarország továbbra is határkerítéssel védekezzen az illegális bevándorlással szemben. Az Alapjogokért Központ legfrissebb közvélemény-kutatása szerint tízből nyolc választókorú magyar ma is támogatja a 2015-ben felállított műszaki- és jogi határzárat. Ezzel a társadalmi realitással az ellenzék is tisztában van. Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt-jelölt például nemrég egy német lapnak beszélt arról, hogy az ellenzék a kerítés ellen van, de kénytelen titkolni álláspontját, mert tudják, hogy ezzel az emberek nem értenek egyet, vagyis ha nyíltan vállalnák, az gátja lehetne a választási győzelmünknek.