+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Az Európai Unió egyes intézményei úgy várják el az érintett tagországoktól a schengeni határok védelmét, hogy migrációs politikájukat folyamatosan támadják és kritizálják – mondta rádiónknak az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál hangsúlyozta: az Unión belül mindig is ellentétes állításokat fogalmaztak meg a bevándorlással összefüggésben, a dokumentumokban pedig máig keverik a menekült és a gazdasági bevándorló fogalmát. Példaként említette, hogy az uniós országok belügyminiszterei a héten az afganisztáni helyzet elemzése után arról állapodtak meg: a kontinens határait meg kell védeni és mindent el kell követni azért, hogy a 2015-ös migrációs nyomáshoz hasonló ne ismétlődhessen meg – ami egyébként megegyezik az elmúlt hat évben képviselt magyar állásponttal -, a közösség által elfogadott migrációs paktum viszont továbbra is az illegális migránsok befogadását és a kvóták szerinti elosztást szorgalmazza. A migránsok visszafogadási eljárásával kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott: az eljárás akkor sem valósult meg maradéktalanul, amikor Afganisztán még amerikai fennhatóság alatt állt, a jogvédő szervezetek pedig most, a tálib hatalomátvétel után már valós indokok alapján, az emberi jogok hiányára hivatkozva akadályozhatják meg az illegálisan érkezett migránsok hazatoloncolását.

Kettős mércével mér Brüsszel a migráció megítélését illetően – emlékeztetett a jogász-politikus. Görögország esetében például az uniós döntéshozók átlépnek azon a tényen, hogy az állam 2015-ben gyakorlatilag taxiztatta az ország területére érkező illegális migránsokat, annak érdekében, hogy azok minél előbb Nyugat-Európába juthassanak. Eközben a magyar kormány ellen először az ország déli határán felállított tranzitzónák miatt indult eljárás az Európai Bíróságon, majd miután ezeket felszámolták, a per tárgya az lett, hogy a migránsok menedékkérelmüket csak magyar külképviseleteken adhatják be, az elbírálás idejére nem engedik be a kérvényezőket Magyarországra.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az őszi politikai évadban az Európai Parlament balliberális többsége várhatóan ismét célkeresztbe veszi Magyarországot és Lengyelországot a jogállamisági kritérium rendszerre hivatkozva és tovább zsarolja az Európai Bizottságot, hogy vonja meg az uniós forrásokat az említett tagállamoktól. Völner Pál emlékeztetett: a balliberális képviselők – élükön Ujhelyi István szocialista és Cseh Katalin momentumos politikussal – képtelenek elfogadni, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság között született egy megállapodás, amelynek értelmében a Bizottság csak az Európai Bíróság ítélete után vonhat meg forrásokat jogállamisági kritériumokra hivatkozva, az eljárás pedig még nem ért véget.

Az államtitkár emlékeztetett: nem újkeletű, hogy a magyarországi baloldal képviselői az uniós intézményekben a magyar érdekekkel szemben foglalnak állást. Völner Pál úgy véli: ezek a politikai erők abban reménykedhetnek, hogy az esetleges forráselvonások gyengíthetik a Fidesz-KDNP támogatottságát, így a magyarok 2022-ben új kormányt választanak. Simon-Palov Judit interjúja.