+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Továbbra is aggasztó a helyzet Afganisztánban, ráadásul meglehetősen átláthatatlan. Hétfő hajnalban legalább öt rakétát lőttek ki a kabuli reptérre, oda, ahol a múlt héten a csaknem kétszáz halálos áldozatot követelő öngyilkos merénylet is történt. Azóta a Fehér Ház két dróntámadást is végrehajtott, az elsőben az Iszlám Állam egyik harcosát iktatták ki, a másodiknak viszont egy gyermek esett áldozatul. Közben egyre többen bírálják Joe Bident, aki enyhén szólva sincs a helyzet magaslatán, ami az afganisztáni csapatkivonás levezénylésének módját illeti.

Az afganisztáni háború olyannyira népszerűtlen volt, hogy lehetetlen volt tovább húzni az amerikai csapatok kivonását – szögezte le rádiónkban Csizmazia Gábor USA-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Intézetének munkatársa felidézte: Barack Obama – aki máig tisztázatlan okokból valamiért Nobel békedíjat kapott – elnöksége alatt átlagosan napi tíz dróncsapást engedélyezett a térségben, ezután döntött úgy utódja, Donald Trump, hogy véget vet az afganisztáni háborúnak.

Az amerikai csapatok kivonásának tervszerűtlensége és komoly hiányosságai hatással voltak Joe Biden támogatottságára, amelyen egyértelműen érezni, hogy a választók bizalma megrendült a demokrata elnökben. Nem ritka a hozzá lojális médiacsatornákon a kritikus hangvételű riportok megjelenése, amelyben elsősorban azt hányják a szemére: annak ellenére mondott csődöt a kivonulás, hogy a kampányban azt ígérte: a Trump utáni vezetést az átgondoltság és összehangoltság fogja jellemezni.

Csizmazia Gábor ennek ellenére úgy látja: komolyabb változást a jelenlegi helyzet nem fog okozni az amerikai elnök támogatottságában, ez csak akkor változhat, ha elhúzódó túszválság alakul ki Afganisztánban, amelynek áldozatai az ott rekedt amerikai civilek lesznek.