Korábban is sok politikai tartalommal lehetett találkozni sporteseményeken, olyan intenzitással azonban a napi politika és identitáspolitika nem volt jelen a nemzetközi tornákon, mint az idei labdarúgó Európa Bajnokságon – fogalmazott a Karc FM hírműsorában a Mathias Corvinus Collegium Politikatudományi Műhelyének kutatótanára. Hajdú András szerint a nyolcvanas évek elejétől megfigyelhető folyamat, hogy egyes „ügyeket” színészek, vagy sportolók népszerűsítenek, hiszen így olyanokhoz is eljut az üzenet, akik nem követik a politika és a közélet napi híreit. Hozzátette: a nyugati világban mindig is az adta a sport értékét, hogy versenyzők teljesítménye egyértelmű kritériumok alapján dőlt el. Az LMBTQ ideológia megjelenése éppen ezért nemcsak felforgathatja a sport világát, hanem a teljesítmény értékét is devalválja. A tokiói olimpia lesz például az első, ahol a súlyemelők női kategóriájában transgender sportolók is indulhatnak.
Hajdú András kiemelte: bármennyire is megváltozik egy beavatkozás következtében egy emberi test, az alapvető adottságokat a csontozatot és az izomzatot nem módosítja. Ennek a folyamatnak a kritikusai ezért teszik szóvá, hogy olyan „mesterséges” helyzet áll elő, ami nem teszi lehetővé, hogy egy női sportoló a saját keretein belül, a saját adottságainak megfelelően sikert érjen el, még akkor is, hogyha a lehetőségeihez képest a legjobb teljesítményt nyújtja.
Hajdú András arról is beszélt, hogy a politika és az ideológia térnyerése a sportban a nemzeti identitásra is negatívan hathat, hiszen a sportpályákon a teljesítmény mellett megjelennek a közösségre jellemző tulajdonságok is. A szakértő úgy véli, hogy a sport egyre inkább a totalitárius rendszereket idéző módon válik politikai csatatérré, ennek a küzdelemnek pedig az a tétje, hogy milyen közösségben fogunk élni a jövőben. Pelyach Gergely interjú
