+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Nem igaz az az állítás, hogy hatástalan a kínai Sinopharm-vakcina. A Magyarországon, illetve Európában forgalomban lévő tesztek általában a tüskefehérjére adott választ mérik, azaz egyetlen antigénre összpontosul az eredmények kimutatása, míg a Sinopharm a teljes vírus összes fehérjére mozgósítja az immunrendszert és így egy-egy komponensre enyhébb a védekező rendszerünk reakciója – mondta el Karc Fm műsorában Dr. Tóth Sándor virológus. A szakember hozzátette: nem indokolt a harmadik oltások azonnali beadása, szerinte ugyanaz a szabály érvényes ezekre a vakcinákra is, mint a már ismert, kötelező védőoltásokra, vagyis az első két oltást követően 3-5 év múlva beadható. A virológus mindenképp indokoltnak tartja a magyar vakcinagyár felépítését, amely alkalmas lehet a jelenlegi, illetve az új mutánsok azonosítására és az ellenük hatásos oltóanyagok elkészítésére is. A negyedik hullámot illetően óvatosságra int és arra hívta fel a figyelmet, hogy a maszk használatát ne felejtsük el, mert előre láthatóan ősszel új erőre kap a járvány és arra újra szükség lesz. Simon- Palov Judit interjúja.

Miért biztos abban, hogy megfelelő védettséget kapott a kínai vakcinától?

A dolog rendkívül egyszerű. Akinek az immunrendszere rendben van, az egy antigén hatására immunreakciót fog produkálni. Az immunrendszer évszázmilliók óta kialakult szisztéma az élőlényekben. Az, hogy működik vagy nem működik, az nem teszt-technika kérdése. Azért, mert mérni nem tudjuk, attól még az immunrendszer működik.

Miért lehet az, hogy a legutóbbi rendelkezésünkre álló információk arról tanúskodnak, hogy 80 év felettiekben nagyjából 50 százalékos arányban nem tudnak kimutatni antitestet amely a Sinopharm-vakcina után kialakulhatott volna?

Két dolgot kell figyelembe venni. Az első az, hogy az immunrendszer működése folyamatosan gyengül. Az idősebb emberek gyengébb immunválaszt produkálnak, ami nem vakcinafüggő, azaz bármilyen antigénre igaz. A másik az, hogy az egyes emberek immunválasza között rengeteg faktorral befolyásolt különbség lehet. Az idősebb emberek között vannak olyanok akiknek erősebb az immunválaszuk, illetve a fiatalabbak között is lehetnek olyanok, akiknek gyengébb. Általában a korral több a gyengébben reagálók tábora. Ha az immunválasz a tesztek kimutatási határa alatt marad, akkor nem kapunk értékelhető adatot az immun-rekcióról, de ettől ez még nem jelenti azt, hogy nem létezik. Amit fontos kiemelni, hogy a szervezet egy reakciót produkál a vakcinára, azaz a vakcináltak természetes fertőződésére mindig erősebb immunválasz következik be, mert ez már a második, vagy harmadik találkozása a szervezetnek ugyanazzal az antigénnel.

Miért van az, hogy azok, akik más típusú, úgynevezett vektor-vakcinát kaptak, ott van kimutatható ellenérték akár az amerikai vakcinákra gondolunk akár az orosz vakcinára akár pedig az AstraZeneca-ra?

Nagyon egyszerű a dolog, bármelyik másik vakcina, ami nálunk, vagy Európában forgalomban van, az csak egyetlen antigénre összpontosítja az immunrendszer teljes válasz-kapacitását. Ez a tüskefehérje. Míg nyugati vakcinák és az orosz vakcina esetén egy antigénre összpontosul a teljes válaszkapacitás, a kínai vakcina esetén az egész vírus összes fehérjére.

Az ön tudomása szerint van olyan ellenanyag-teszt jelenleg forgalomban Magyarországon, amely mérni tudja azt hogy a Sinopharm vakcinával oltottakban van-e valós védettsége a Covid betegséget okozó vírussal szemben?

Nem ismerem az összes tesztet Magyarországon, így sajnos erre nem tudok válaszolni. A technikai jellegű válaszom erre az, hogy a tesztek mindig csak arra az antigénre adott választ fogják mérni, amelyiket a tesztbe beletette a készítői. Tehát ha a tüskefehérje van a tesztben, akkor csak a tüskefehérjére adott választ fogják mérni.

Ezek a tesztek, amelyeket most nagy számban használnak, a tüskefehérje-választ nézik?

Nagy részük biztosan, de tudok olyan tesztről, amelyik tud nukleokapszid antigént is mérni, az N fehérjét. Ezzel a kínai vakcinára adott választ lehet megkülönböztetni a többitől. Azok az egyéb vakcinák, amelyek a tüskefehérjére készültek, a nukleokapszid fehérjékre nem váltanak ki választ. A nukleokapszid antigént mérő tesztekkel ki lehet mutatni a kínaira adott specifikus reakciót, de elég érzékenyre kell elkészíteni a tesztet, azaz alacsonyra kell állítani a tesztnek az úgynevezett küszöbértékét.

Indokoltnak tartja-e azt a félelmet, amely gerjeszti az úgynevezett vakcinaturizmust, ugyanis vannak olyan hírek, amelyek szerint már több százan adatták be maguknak Magyarország határain kívül az új generációs mRNS vakcinákat pluszban azok közül, akiket itthon Sinopharmal oltottak? Az itthoni oltási protokoll szerint ugyanis erre Magyarországon nincsen lehetőség.

 Nem tartom indokoltnak, ugyanakkor az gondolat sem ördögtől való, hogy a különböző vakcinákat kombináljuk. Tehát ha valakit kétszer oltanak, akkor az egyik oltás legyen egy teljes antigén, mint a Sinopharm, a másik pedig legyen egy tüske-specikfikus, ami azt jelenti, hogy a vírusnak a legagresszívabb fehérjéjére egy emelt szintű immunválasz legyen.

Vannak már esetleg erre vonatkozó kísérletek tanulmányok, amelyek ennek a hatásosságát és biztonságosságát igazolni tudják?

 Publikált tanulmányok a szaklapokban jelenleg még nincsenek, azonban ilyen vizsgálatokat az interneten már meg lehet találni. A biztonságosságot illetően: semmivel nem veszélyesebb egy kombinált vakcinálás, mint az egytípusú vakcinával végzett oltás.

Indokoltnak látja-e két oltás után az oltás ismétlését? Mi van azokkal, akik most ezt mégis megtették?

Nem tartom indokoltnak, minden eddigi tapasztalatunk a vakcinákkal (és itt most a hagyományos vakcinálásra gondolok) azt mutatja, hogy az első oltás ad egy alapreakciót, majd a második ezt fokozza, tehát intenzív immunválaszt ad, aminek következtében kialakul egy immunmemória, ami egy természetes, vagy egy következő fertőzés esetén már egy erőteljes választ produkál. Nincsen szükség ennek a megerősítésére az első két oltást követő 3-5 éven belül, utána viszont indokolt lehet. A kötelező védőoltásoknál ugyanilyen protokollok vannak: három oltás szükséges, de a harmadik oltás általában évekkel az első oltás után történik.

Magyarországon elkezdték a magyar vakcina gyárnak az építését Debrecenben. A nemzeti konzultáció egyik kérdése éppen erre vonatkozik: indokoltnak tartják-e a válaszadók azt, hogy legyen saját vakcinagyárunk, amely elő tudja állítani a magyarok védettségét szolgáló oltóanyagot. Arról az oltóanyagról, amit itt gyártanának és amelyet jelenleg is fejlesztenek, egyelőre annyit lehet tudni hogy technológiájában nagyon hasonlít a Sinopharm-vakcinára, tehát elölt vírust tartalmaz. Az eddigi tapasztalatok fényében indokoltnak tartja-e azt, hogy megépüljön egy ilyen vakcinagyár ilyen technológiával?

Mindenképpen indokoltnak tartom. A válasz két dologra fókuszál, az egyik az hogyha egy országnak van saját vakcinatermelő kapacitása, mindig gyorsabban és rugalmasabban képes reagálni egy járvány okozta kihívásra, mert sem pénzügyileg, sem gyártókapacitás tekintetében nem függ más nagy, multinacionális gyógyszergyáraktól és a többi ország konkurenciájától. A válasz második része az, hogy ha már vakcinagyártó üzemet, vagy termelési kapacitást létesítünk, akkor a hagyományos, elölt vírus-technológiára épülő metódus sokkal nyitottabb, sokkal rugalmasabb abban a tekintetben hogy szükség esetén hagyományos vakcinákat, (azokat amelyeket már régóta használunk oltásra) ugyanúgy tud termelni. Felszerelésben, inaktivációs technikákban ezeknek a vírusoknak a gyártása nagyon könnyen helyettesíthető egymással. Ha nukleinsavból dolgozunk, ahogy az úgynevezett nyugati vakcinák gyártói, akkor nem szükséges olyan szintű biztonsági laboratórium, vagy gyártórészleg, mint ahol teljes vírusokkal dolgoznak. Ha megépül a teljes vírusra alapuló magyar vakcinagyár, akkor ott egy olyan biológiai, kockázati szintű termelőüzemet lehet előállítani, ami az esetlegesen később jelentkező, eddig ismeretlen új vírusoknak a kezelésére és vizsgálatára, vagy az azokból történő vakcinagyártásra is alkalmas lesz.

A tervek szerint ilyen készül?

Ha az elölt vírus-technológiákról beszélünk, akkor ilyen kell hogy legyen, mert az ilyen jellegű gyártórészlegekkel szemben ez jogi és szakmai követelmény.

Mindenki arról beszél hogy közeleg a negyedik hullám. Ön szerint Magyarországon nagyjából mikortól, vagy várható-e egyáltalán a járvány újabb felfutása?

Én úgy gondolom, hogy sajnos igen, ez részben az időjárás függvénye is tehát ha lehűl az idő, – szeptembertől, vagy legkésőbb októbertől – várható a vírus újabb tömeges megjelenése. Az, hogy ez a delta variáns lesz, vagy egy később megjelenő másik, ezt még nem lehet tudni, de mindenképpen szükségesnek tartom az elővigyázatosságot. Nem szabad túl hamar elfelejtenünk a maszkot, mert arra a negyedik hullámnál újra szükség lesz.