+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonai értelemben vereséggel végződött, a nemzeti felemelkedés szempontjából azonban fontos alappillérré vált, a forradalom vívmányait pedig már nem lehetett eltörölni. Érezte ezt Bécs is és a következő másfél évtizedben a császári udvar egyre inkább próbálta elfogadtatni magát a megszállott Magyarország népével. Az osztrák közeledést persze nem valamiféle beismerés, a múlt bűnei fölött érzett lelkifurdalás táplálta, sokkal inkább Ausztria gyengülő nemzetközi tekintélye, a feltörekvő Poroszország, az olasz egységet megteremteni készülő piemonti királyság és ebben a helyzetben Bécsnek égető szüksége volt a magyar erőforrásokra. Ezt Deák Ferenc és köre is felismerte, így hatékonyan kezdte befogni a nemzetközi szelet a magyar vitorlákba, sikerrel. Az abszolutizmust felváltotta az engedmények kora, 1861. január 1-től visszaállították a forradalom előtt működött kormányhatóságokat, a magyar nyelv használatát, a politikai foglyok egy része kegyelmet kapott, s országgyűlést hívtak össze. 1865-ben megszületett a húsvéti cikk, amelyben már testet öltött a politikai kiegyezés, és amelynek fontos eleme Ferenc József magyar királlyá koronázása 1867. június 8-án. Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, ami komoly szálka lett a nyugat szemében. Gyakorlatilag innen datálható a trianoni nemzetvesztés – mutatott rá rádiónkban dr. Raffay Ernő történész.

A szakember szerint a trianoni tragédia forgatókönyvét előre megírták a nagyhatalmak ám az egykor szándékosan halálra ítélt Magyarország kezdi visszanyerni azt az erejét, amely évszázadokon át Európa egyik legerősebb államaként életben tartotta és amelynek köszönhetően a Kárpát-medence nemzeteit képes volt hosszú időn át összekovácsolni. A történész szerint ebben az újraéledésben kulcsfontosságú volt azoknak a kormányzati intézkedéseknek az egész sora, amellyel az Orbán-kormány újrafonta az anyaországi és a külhoni magyarság közti kapcsolatot.

101 esztendővel a nemzetvesztő tragédia után, ma elmondható, hogy a magyar kormány nem csak gazdasági-anyagi, pénzügyi, hanem anyaországként erkölcsi és politikai támogatást a határon túli magyarok számára, ami új távlatokat nyit az nemzetnek – fogalmazott a szakértő.