+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Növekedési időszakban érte Magyarországot a koronavírus-járvány: a magas foglalkoztatás és a csökkenő államadósság együttesen azt eredményezték, hogy az egészségügyi korlátozások miatti leállások jóval kevésbé voltak hatással a magyar gazdaságra, mint az unió más országaira – emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évre vonatkozó jelentését elemezve a Századvég vezető közgazdásza.

Szakáli István Lóránt hangsúlyozta: az utolsó negyedéves, 1,1 százalékos GDP növekedés a pénzügyi szakembereket is meglepte azzal együtt, hogy az éves visszaesés a vártnál kisebb mértékű, 5,1 százalékos lett. Ez a szakember szerint annak köszönhető, hogy az egészségügyi korlátozások a termelő szektor, az ipar számos területét kevésbé érintették – az építőipar például az év végére behozta azt a lemaradást amit a leállás jelentett – de növekedni tudtak az informatikai és technológiai vállalkozások is. A közgazdász úgy látja: a bírálatok és a politikai kritikák ellenére a tavalyi adatok visszaigazolják a kormány válságkezelő stratégiáját, amely a munkahelyek megőrzésére és a gazdaság működésére koncentrál. Látványos például, hogy a tavalyi év végén ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban, vagyis négy és fél millióan.

A közgazdász emlékeztetett: azok az országok, amelyek a segélyezés alapú segítségnyújtás mellett döntöttek, a magyar gazdasághoz képest jóval zártabbak. Ebből adódóan egyáltalán nem biztos, hogy egy segélyezési logikájú segítségnyújtás a magyar gazdaságban is meglátszott volna. A Századvég vezető közgazdásza úgy véli: a 2020-as GDP adat bizakodásra igen, de elbizakodásra nem ad okot. Reménytelinek tartja azonban, hogy a válság legnehezebb időszakát sikerült átvészelni, az oltások felgyorsulásával pedig lehetőség nyílhat a gazdaság újraindítására.