+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Kiszelly Zoltán politológus szerint az sem zavarja a balliberális politikusokat, ha a német kancellár mondja ki, hogy Magyarország jól használja fel az uniós forrásokat, vagy a helyes gazdaságpolitikának köszönhetően piaci alapon is képes pénzhez jutni. A 2020-as év politikai eseményeit értékelve a politológus úgy látja, hogy Szájer József botránya hangos volt ugyan, de nem lesz hatással a 2022-es magyarországi országgyűlési választásra. Ráadásul a fideszes politikus – sok baloldali szereplővel ellentétben – vállalta tette következményét és lemondott, ami morális és politikai értelemben is a történet végét jelenti.

Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy a maastrichti kritériumok tűpontosan meghatározzák, milyen esetben alkalmazható gazdasági szankció egy uniós tagországgal szemben, a gyakorlatban azonban Brüsszel a francia államadósság és költségvetési hiány elszabadulását nem veszi figyelembe, míg Matteo Salvini Olaszországával szemben azonnal közbelép. Hozzátette: Magyarországon ezen kritériumok alapján az unió balliberális vezetői nem találtak fogást az elmúlt években, ezért most a jogállamiságra hivatkozva, az uniós pénzek politikai feltételekhez kötésével próbálják megzabolázni a polgári kormányt.

A 2022-es választással kapcsolatban a politológus úgy véli, hogy az ellenzéki közös lista nem jelenti a Fidesszel egyet nem értő szavazók összeállását, hiszen a Kétfarkú kutyapárt, a Mi Hazánk Mozgalom vagy Szanyi Tibor pártja kimarad a szivárvány koalícióból és Gyurcsány Ferenc személye sokakat eltántorít. A politológus szerint az eredmény az ország mintegy 35-40 ingadozó egyéni körzetében dőlhet el.

Kiszelly Zoltán szerint az LMP, Momentum és az MSZP túléléséhez a két lista lenne a kedvezőbb, ugyanis így a következő ciklusban feloldódnak egy nagy balliberális frakcióban, melyben Gyurcsány Ferenc játssza a vezető szerepet. Meglátása szerint az ellenzéki összefogás nem lesz elegendő a Fidesz ellen.