+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Az amerikai milliárdos legutóbbi értekezése része annak az indirekt befolyásszerzésnek és közvetett hatalomgyakorlásnak, amit Soros György megvásárolt médiáján és alapítványhálózatán keresztül kifejt – jelentette ki a Karc FM-en a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

Békés Márton hozzátette: az Európai Uniót azért tekinti barátjának Soros György, mert azt a joguralomra épülő nyílt társadalom modelljének látja, arról azonban mélyen hallgat, hogy a visegrádi térség is a joguralom talaján áll. Az amerikai milliárdos és a nemzetállamok konfliktusában a fő kérdést az jelenti, hogy ki határozza meg a jogállamiság kritériumait. A magát filantrópként beállító Soros György szerint a joguralom végső fundamentuma az a jog, amit az uniós intézmények, a nem kormányzati szervezetek hálózata és az általa irányított lobbikör határoz meg, míg
a visegrádi államok azt az elvet képviselik, hogy a jognak az állampolgárok által megválasztott parlament kezében kell lenni.

A történész szerint a vitázók a demokrácia két típusát képviselik. Soros György és az Európai Unió balliberális többsége a liberális demokrácia mellett foglal állást, míg Magyarország, Lengyelország, a V4-ek és más közép-európai kormányok pedig a demokráciát nemzeti demokráciaként kezelik el, így végső soron ez egy politikai, filozófiai vitának a gyakorlati
megvalósulása.

Békés Márton úgy véli a konfliktus azért éleződött ki az elmúlt években, mert Soros György befolyása folyamatosan gyengül a működése egyik legfőbb központjának tekinthető közép-európai térségben. Ennek oka, hogy közel egy évtizede a nemzeti szuverenitást szem előtt tartó és azért kiálló kormányok vezetik Lengyelországot és Magyarországot, a Varsó-Budapest tengelyhez pedig csatlakozik Pozsony és Prága, újabban pedig Szlovénia és Szerbia.