+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A két állam miniszterelnöke, kormánya és képviselői már tavasszal valamennyi fórumon nyilvánvalóvá tették, hogy nem támogatják a költségvetési- és az újjáépítési csomag forrásainak jogállami kritériumokhoz kötését – emlékeztetett az Alapjogokért Központ Európai uniós műhelyének projektvezető helyettese a Karc FM-en. Kurucz Orsolya kiemelte: az Európai Parlament balliberális többsége az, amelyik politikai fegyverként alkalmazza a jogállamiságot Magyarország és Lengyelország ellen, amelyeknek a reakciója egyébként pontosan tudható volt már akkor, amikor az Európai Bizottságot az Európai Tanács ellenében rá akarta venni az EP a nyáron elfogadott szabályrendszer megváltoztatására.

A szakember hozzátette: a források politikai alapokon történő odaítélése a tagállamoknak nem csupán az uniós alapszerződés szellemiségével menne szembe, hiszen ez durva beavatkozás a nemzetállami szuverenitásba. Különösen azzal, hogy a tagállamokat köteleznék az odaítélt uniós források kifizetésére a saját költségvetési forrásaikból még akkor is, ha jogállamisági deficitre hivatkozva az Uniótól nem kapják meg erre a forrást. Kurucz Orsolya ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a most körvonalazódó EP-javaslat következő 7 évre a gazdasági tervezését is bizonytalanná, tervezhetetlenné tenné.

Szerinte a koronavírus-járvány közepén minden forrásra szükségük van a tagállamoknak, a költségvetéssel kapcsolatban pedig nem lehet elfogadni, hogy ahol a tagállami befizetések fixálva vannak az uniós büdzsébe, az egyes országoknak járó pénzek folyamatosan változhatnak. Ebben a helyzetben ugyanis nem tehet tervezni.

Korábban a miniszterelnök úgy fogalmazott: ha az Európai Parlament továbbra is ragaszkodik az uniós források politikai kritériumokhoz kötéséhez, akkor Magyarország élni fog a vétó lehetőségével a következő hét éves költségvetés és a 750 milliárd forintos újjáépítési alap elfogadásakor.